Népszámlálás: Az érzékeny kérdéseket kerüljük

Megszületett a döntés: a következő népszámlálás 2011. október 1. és november 30. között lesz, ekkor mindenkit felkeresnek a kérdezőbiztosok. Külön-külön statisztika sok témáról készül (például hányan vagyunk, mennyi a lakások száma, mennyi a munkanélküliek száma), de komplex képet az életviszonyokról csak a népszámlálás képes adni – mondta el egy sajtóbeszélgetésen a Központi Statisztikai Hivatal illetékes főosztályvezetője, Waffenschmidt Jánosné. Azt is kell vizsgálni például, hogy milyen lakásokban élnek az időskorúak, a sokgyermekesek, hányan és kik élnek ma tanyákon, hogyan alakult a háztartások, családok száma és összetétele, hogyan változott az elmúlt tíz évben az egyes településeken élők iskolai végzettsége.

A népszámlálás elsődleges célja a tájékoztatás a társadalom valós állapotáról, a társadalmi és gazdasági folyamatok alakulásáról, de ugyanakkor támpontot tud nyújtani az országos és a helyi intézkedések előkészítéséhez is. Az EU egy direktívában szabályozza a kötelezően megkérdezendő kérdések körét, de ez igen szűk. A nemzeti statisztikai hivatalok, így a KSH is kiegészíti ezt, illetve több csak regionálisan kért adatot települési szinten is lekérdez.

A kérdőív összeállítása során számtalan ellentétes érdek merült fel. Elsődleges szempont, hogy kerülendő a válaszadók felesleges terhelése, így kerülendő az olyan kérdés, ami más forrásból (nyilvántartásból vagy más adatfelvételből) megismerhető. Háztartásonként maximum félóra válaszadási időbe bele kell férnie a kérdőívek megválaszolásának, és a kérdéseknek egyszerűen, egyértelműen megkérdezhetőnek és megválaszolhatónak kell lennie, hiszen nincs idő alapos megfontolásra.

A korábbi alkalmaknál is nagyobb hangsúlyt kapott, hogy érzékeny-e az adott kérdés a válaszadó szempontjából. Ebben a témakörben a vallási hovatartozás kapta a legnagyobb hangsúlyt, ugyanakkor például a házasságtörténetet is sokan tartják legalább ennyire intim kérdésnek. A vallási kérdés végül nem került bele a végleges kérdőívbe, habár a KSH szakértője szerint viszonylag sok ideig van mód újabb kérdések hozzáadására. Mint emlékezetes, a Fidesz-KDNP szorgalmazta volna a kérdés benntartását, ahogyan az 2001-ben is történt, de a szocialista-liberális többség ezt elutasította.

Társadalmi szinten is jelentőséggel bír, hogy végül benne lesz-e a kérdőívben a vallási kérdés, az így kapott vallási megoszlás alapján állami támogatások sorsáról is döntöttek. Márpedig ez a nagy egyházaknak kedvez, a kicsik esetében ugyanis sokkal nagyobb a válaszadók késztetése, hogy eltitkolják hovatartozásukat. Hasonló okokból vitatott az etnikai hovatartozásról, illetve a termékenységről szóló kérdések is, amelyek végül bekerültek a kérdőívbe, habár az EU erre nem kötelezi a tagországokat.