Az évtized legnagyobb felfedezései - Galéria

A tizedik helyen az Eris bolygó felfedezése végzett. 2005-ben Mike Brown egy Plútónál 27 százalékkal nagyobb bolygót talált, megfosztva ezzel bolygó statusától a Naprendszer eddig legkisebb bolygóját - számol be a DiscoveryNews.

Kilencedik helyen szintén egy 2005-ös felfedezés: Mary Higby Schweitzer és kollégái lágy szövetet találtak egy Tyrannosaurus csontjában. A minta elemzése során olyan aminosavakra találtak, amelyek a mai csirkék szervezetében is megtalálhatóak, ezzel újabb megerősítést nyert a dinoszauruszok és a madarak kapcsolata.

2006-ban közvetlen bizonyítékot találtak a sötét anyag létezésére. A nyolcadik helyen szereplő felfedezés a gázok és csillagok súlyának mérésével kézzelfoghatóan igazolta a sötét anyag létét. Mindaddig a sötét anyag létezését csak elméleti szinten vezették le abból, hogy az univerzumban található égitestek tömege önmagában nem lenne elég a gravitáció ilyen szintjének létrehozására.

2002-ben Csád északi területén új emberős maradványaira találtak. A 6-7 millió éves Sahelanthropus tchadensis a vártnál korábbra tette az emberi törzsfejlődés kezdetét. Az emberiség történet további részletekkel gazdagította az Ardipithecus ramidus. A 4,4 millió éves, bizonyítottan két lábon járó emberős megfosztotta Lucyt a legrégebbi ember statusától, a hetedik helyet érve el ezzel.

A hatodik hely ismét az asztronómiáé: 2000-ben a tudósok közvetlenül érzékelték az első exobolygót, vagyis olyan bolygót, amely a Naprendszeren kívül található. Azóta mintegy négyszáz ilyen égitestet regisztráltak.

Az ötödik helyen egy orvostudományi felfedezés végzett: 2000-ben ültettek be először neurochipeket majmok agyába, amelynek segítségével az állatok robotkarokat irányítottak. 2004-ben az MIT kutatói már egy videójáték szereplőjét irányították agyi elektromos jelekkel. 2001-ben egy kétszeres amputáláson átesett beteg mindkét műkarját gondolataival irányította, 2009-ben pedig egy olasz férfi már komplex mozgásokat végzett robotkarjával pusztán a gondolatai irányításával.

2007-ben áttörés történt az őssejt kutatásban. A negyedik helyen álló felfedezés a bőrsejtek őssejtté alakítása. Az eredmény egyrészt megszűnteti az embrionális őssejtek használatával kapcsolatos etikai problémákat, másrészt lehetővé teszi, hogy a betegeket saját DNS-üket tartalmazó őssejtekkel kezeljék.

2008-ban a figyelem a Marsra irányult, a NASA Phoenix nevű Mars-járműve ugyanis megerősítette, hogy a vörös bolygó felszínén jég található. A harmadik helyen végző felfedezés megerősítette a reményt, mely szerint valamilyen életformát találhatnak a Marson.

Második helyen ismét a genetika: 2003-ra évtizedes kutatás eredményeképpen feltérképezték az emberi génállományt.

Az elmúlt évtized volt a legforróbb a mérések története óta, így nem csoda, hogy a Discovery listáján az első helyet a gleccserek olvadása foglalja el. A jelenlegi tudásunk szerint nem csak az Északi- és Déli Sark jégsapkája van eltűnőben, de hamarosan búcsút mondhatunk a Kilimandzsáró havának is.