Bölcsődékkel a foglalkoztatásért
Az állam által finanszírozott gyermekvédelmi és oktatási intézményrendszer pedig képes lenne támogatni a munkaerőpiacra történő visszatérést, ugyanakkor maguk a munkahelyek is segíthetik a dolgozókat a munkavégzés és a gyermeknevelés összeegyeztetésében. A munkaerő-felmérés egy korábbi speciális adatfelvétele szerint a gyermekgondozási ellátást igénybe vevők több mint 70 százaléka tervezi, hogy a pénzbeli ellátásra való jogosultság lejárta után munkát vállal.
Általában a jóléti intézkedések, köztük a gyermekgondozási intézményi hálózatok kedvezően befolyásolják a nők munkavállalása és gyermekvállalása közötti kapcsolatot. A dolgozó szülők számára rendelkezésre álló gyermekintézmény a bölcsőde, az óvoda és az iskolai napközi, míg viszonylag új képződmény a családi napközi. Míg a rendszerváltás előtt – a volt szocialista országok többségéhez hasonlóan – a gyermekgondozást segítő intézményrendszer viszonylag jól kiépített volt, addig az 1990-es évek elejétől egyrészt az érintett gyermekkorcsoport létszámának csökkenésével, másrészt – különösen a bölcsődék esetében – a gazdasági visszaeséssel és a foglalkoztatás csökkenésével is összefüggésben mind az intézmények, mind a férőhelyek száma jelentősen viszszaesett.
A munkaerőpiacra történő visszatérést segítő, a család ellátásához jobban illeszkedő rugalmas munkavállalási formák tekintetében sem állunk jól. Magyarországon az utóbbi években kismértékű növekedést mutatott az ilyen formában foglalkoztatottak aránya, azonban 2008-ban is alig haladta meg a 4 százalékot. Ugyanez az Európai Unió tagországaiban átlagosan 17,6 százalék – emeli ki a tanulmány.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.