Csökkent a Fidesz tábora, de így is meglehet a kétharmad

Bajnai osztályzata

Noha az immár búcsúzó miniszterelnök kevésbé volt megosztó személyiség, mint Gyurcsány Ferenc, eddigi tevékenységét az iskolai osztályzatoknak megfelelő, ötfokú skálán az összes megkérdezett csak kétharmadra (2,57) értékelte. Nem meglepő, hogy a Fidesz és a Jobbik támogatói átlagosan kettest adtak Bajnai Gordonnak, az azonban elgondolkoztató, hogy az MSZP szimpatizánsai is csupán erős hármast (3,28) írtak bizonyítványába. Talán azért, mert elmaradt a megválasztásakor remélt/ígért „szocialista népszerűségi reneszánsz”. Ennek ellenére várható, hogy a baloldali választók körében idővel megszépül Bajnai emléke, amely jó alap lehet egy esetleges visszatéréséhez.


 
Miniszterelnök kerestetik

A távozó kormányfő kényelmes pozícióból szemléli a küszöbön álló választásokat, hiszen megválasztásához hasonlóan most sem kell a választók kegyét keresnie. Mivel – az euró érdekében – továbbra is megszorításokról beszél, az osztogatást ígérő MSZP is mintha hátratolta volna. Posztjáért, nagyrészt hónapok óta változatlan erőviszonyok mellett, mások küzdenek: tízből négyen (42 százalék) most is Orbán Viktort választanák miniszterelnöknek. Bokros Lajos viszont jelentősen vesztett vonzerejéből. Míg az év elején még a megkérdezettek 15 százaléka kívánta őt Bajnai utódjának, ma már csak 10 százalékuk tart ki mellette. Úgy látszik az MDF kül- és belharcai koptatják a párt jolly jokerét is.
 
Pártszimpátia

Január óta sem az MSZP (11 százalék), sem a Jobbik (9 százalék) támogatottsága nem változott érdemben az aktív, részvételüket biztosra ígérő szavazók körében, küzdelmük a második helyért folytatódik. Mivel az aktív szavazók harmada (34 százaléka) bizonytalan vagy titkolja pártszimpátiáját, a Nézőpont Intézet egyes pártok identitásképző személyeire vagy programpontjaira rákérdezve próbálja meghatározni az ő lehetséges választásukat. Az így számított potenciális, maximálisan elérhető szavazótábor sem mutat érdemi elmozdulást: a szocialisták legfeljebb 22, a szélsőjobboldal legfeljebb 18 százalékot szerezhet számításaink szerint. Figyelmet érdemel a Fidesz-tábor alakulása is, amely január óta a bizonytalanok javára enyhén zsugorodott (47-ről 42 százalékra). Mindez arra figyelmeztet, hogy a polgári oldal határán – ahogy azt korábban is jeleztük – nagy a jövés-menés, a pillanatnyi hangulattól függ, hány támogatójából lesz valóban szavazó.
 
Két szavazat dilemmája

Orbán Viktor országértékelő beszédében hangsúlyozta, hogy a „nagy változásra” vágyóknak mindkét szavazatukkal a Fideszt kell támogatnia. A figyelmeztetés nem véletlen: minden nagyobb párt táborában vannak más politikai erővel is szimpatizálók, akik listán szívük második választását segíthetik a parlamentbe. A „másodlagos pártpreferencia” vizsgálat viszont azt mutatja, hogy a Fidesz támogatóinak 78, míg az MSZP esetében 84 százaléka második szavazatával is kitartana első választása mellett. Ez a változás a kampány eredménye: januárban még a Fidesznél csak 70, míg az MSZP-nél 62 százalékos volt a hűség.
 
Modellparlament

Az egyéni jelöltre és a pártlistákra leadott szavazatok alapján lehet csak pontosan kiszámolni a következő Országgyűlés pontos összetételét. Néha igen kevés szavazaton is múlhat egy-egy mandátum és a biztos parlamenti többség. A januári modellparlamentünk módszertanával februárban is kiszámoltuk a potenciális szavazótáborok alapján a várható erőviszonyokat. A magyar mandátum-számítási rendszer bonyolultsága miatt a Fidesz gyengülése egyelőre „csak” 3 mandátum elvesztésével járt (264 fő), míg az MDF-nek zsugorodása (potenciális tábora 8-ról 5 százalékra csökkent) miatt nyolc mandátumról kellett lemondania (11 fő). Utóbbiakon az MSZP (60 fő) és a Jobbik (51 fő) osztozott. Így törékenyen, de a Fidesznek még mindig meg lehet a kétharmada.