A milliárdok és a kétes ügy - Minden a sávolyi botrányról

A Transparency International, a K-Monitor Független Korrupciófigyelő Iroda és a Társaság a Szabadságjogokért nyílt levelükben azt kérik: az EU járjon utána, hogy a motorpálya építéséhez adott állami mankó megfelel-e az uniós szabályoknak. A civilszervezetek nemleges válaszra számítanak, mivel a támogatás kapcsán korábban – egy kiszivárgott háttéranyagban – a pénzügyi tárca is aggályokat fogalmazott meg. További gondot okoz, hogy a beruházásról szóló háttértanulmány a korábbi kérések ellenére még mindig nem publikus – mutat rá Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért vezetője.

Mindezek alapján valószínű, egyhamar nem lesz megoldás, holott a sávolyi pályán korábban már 2009 szeptemberére világbajnoki futamot reméltek a beruházók. Az alapkőletételre már 2008 novemberében sor került, ám a Sávolyra 90 millió euróból 4232 méter hosszú motorpályát és számos kiszolgálóépületet álmodó spanyol konzorcium hamar a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) segítségét kérte a beruházás finanszírozásához. A megállapodás hónapokat váratott magára, így a beruházó tavaly nyáron önerőből nekilátott a munkálatoknak. Az, hogy ezek – pénz híján – nem maradnak félbe, 2009. október 26-án vált bizonyossá, amikor is kormányhatározat született a projekt támogatásáról.

A határozat alapján tízéves időszakra 74,7 millió eurónyi (mintegy húszmilliárd forintnyi) költségvetési forrás, valamint egy 15,3 milliárd forintos, 25 éves lejáratú MFB-hitel segíti elő a beruházás megvalósulását. A hitel 80 százalékára az állam készfizető kezességet is vállalt. A spanyol befektető mindezek fejében ígéretet tett arra, hogy a következő tíz évben világbajnoki futamokat rendeznek a Balatonringen, s emellett más rendezvényeknek is helyet ad az új motorpálya. A banknál a hitelről szóló döntés végül december 28-án született meg, idővel pedig a szerződés aláírására is sor került, ám eközben bő egy hete újabb fordulatot vett az ügy.

Kiszivárgott ugyanis egy pénzügyminisztériumi háttéranyag, amely kockázatosnak, gazdaságtalannak és jogszerűtlennek minősíti a Balatonring állami támogatását. Nem véletlen, hogy az erről szóló október végi kormányhatározatot Oszkó Péter pénzügyminiszter végül nem is írta alá.

A visszásságok között említik, hogy az Önkormányzati Minisztérium fejezetében jelenleg nem szerepel az évi 1,5 milliárd forintos jogdíj, ha pedig az állami kezességvállalás mellett nyújtott hitel megtérülését komoly kockázatok övezik, azt a kezességvállalás évében – vagyis 2009-ben – kiadásként el kell számolni a büdzsében az uniós rendelkezések szerint. Nem felel meg a jogszabályoknak az sem, hogy a kezességvállalás fedezete az erről szóló döntés idején még nem állt rendelkezésre, lévén a beruházók magát a motorpályát kínálták fel e célra.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható