Az uniós minimálbérre egyébként a pártérvek szerint a versenyképesség javításának és a tagországok közti szociális különbségek csökkentésének érdekében van szükség.
Azonban nem egy EU-szerte ugyanakkora nagyságú minimálbér bevezetéséről van szó, hanem az egyes országokban tapasztalható megélhetési költségekhez történő viszonyítási szint egységesítéséről. A lap szerint az átlagbér 60 százaléka merült fel lehetséges egységes minimális arányként.
A belga napilap fejtegetése szerint nominálértékben nem lenne értelme egységes minimálbérszintet bevezetni, hiszen az EU-tagországokban jelentős különbségek mutatkoznak az életszínvonalban, van ahol a minimálbér épphogy csak elég a megélhetéshez. Bulgáriában például mindössze 123 eurót vihetett haza az elmúlt évben az a munkavállaló, aki minimálbérre volt bejelentve.
Ezzel szemben Luxemburgban 2009-ben 1682 euró volt az egy havi minimálbér. A közös uniós minimálbér bevezetését tovább nehezíti az a tény is, hogy számos tagországban – mint például Dániában, Finnországban, Németországban, Olaszországban és Svédországban – nincs törvényileg meghatározott minimálbér, ezekben az országokban kollektív szerződésekben rögzítik a legalacsonyabb béreket.
Mint köztudott, hazánkban a minimálbér mértékének meghatározása az Országos Érdekegyeztető Tanács feladata. Tavaly decemberi megállapodásuk értelmében 2010. január 1-jétől a minimálbér 73 500 forint, a garantált bérminimum – vagyis a szakmunkás minimálbér – összege pedig 89 500 forintra nőtt Magyarországon.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.