Kik nem tolerálják az alkoholistákat, romákat, drogosokat?

A kutatás során a megkérdezetteknek egy ötfokú skálán kellett meghatározniuk, hogy bizonyos társadalmi csoportok jelenléte milyen mértékben zavarja őket. A vizsgálatban szereplő csoportok a következők voltak: alkoholisták, rendszeres ill. alkalmi kábítószer-használók, hajléktalanok, munkanélküliek, dohányosok, cigányok és bevándorlók.

A társadalom részéről a legkisebb tolerancia a rendszeres kábítószer-fogyasztók iránt mutatkozott: a 18 éven felüli lakosság kétharmada szerint jelentősebb problémát okoz a jelenlétük, a lakosság 49%-a pedig a legszigorúbb értékelést választotta. A rendszeres kábítószer-használók után az alkoholisták elutasítása volt a legnagyobb, utána következett a hajléktalanoké, majd az alkalmi droghasználóké.  Valamivel elfogadóbbak a romákkal, munkanélküliekkel, a bevándorlókkal és a dohányosokkal, de a velük kapcsolatos értékítéletek a közepesnél még mindig kedvezőtlenebbek.

Az életkori eltéréseket tekintve azt tapasztalhatjuk, hogy a legfiatalabb korcsoportba tartozók (18-29 évesek) minden a vizsgálatba bevont csoporttal szemben toleránsabbak, elfogadóbbak a többi korosztályhoz képest és a 60 év felettiek a leginkább intoleránsak.  Amennyiben a nemek szerinti különbségeket tekintjük, akkor azt láthatjuk, hogy a nők, ugyan kis mértékben, de kevésbé elfogadóak a férfiakhoz képest, mivel minden vizsgált csoport jelenétét zavaróbbnak észlelték.

Iskolai végzettség alapján vegyes képet kapunk a hazai lakosságról: nincsen egyértelmű trend, az iskolázottsági szint „két szélén” tapasztalható a nagyobb fokú intolerancia. Főként azon társadalmi csoportokkal kapcsolatban érzékelnek nagyobb problémát, amelyek valamilyen jellegű addikcióhoz köthetők (alkoholisták, alkalmi vagy rendszeres droghasználók, ill. a dohányosok).

Összegezve a kutatás eredményeit, a felnőtt lakosság 26%-a sorolható az erősen intoleráns attitűddel rendelkezők közé és 18% azok aránya, akiket a többiekhez képest toleránsnak nevezhetünk. Az első csoportban felülreprezentáltak a 60 év feletti, községi, az ország keleti régióiban lakó nők; míg az utóbbiban az átlagosnál nagyobb arányban találhatjuk a 18-29 év közötti, budapesti lakosokat.