BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Közpénzek és magánzsebek

Megújításra várnak a korrupciót generáló jogszabályok, hiányzik a politikai akarat a megoldáshoz. Ma még nem lehet tudni, hogy – a néhány hét múlva megtartandó országgyűlési választások eredményeként – a következő négy évben ki irányítja az országot, milyen kormány alakul, de abban mindenki egyetért, hatalmas munkára vállalkozik. Egy sorozatot indítottunk útjára, amelyben fontos gazdasági területek, ágazatok helyzetét térképezzük fel, s szakértők segítségével arra keressük a választ, mik lesznek a legfontosabb és legsürgetőbb feladatai az új parlamentnek, kabinetnek. A mai témánk a korrupció elleni küzdelem.

A párt- és kampányfinanszírozás és a közbeszerzési törvény megújítását – mint az antikorrupciós fellépés legfontosabb feladatait – hagyja örökül a távozó kormányzat. Változtatásra szorul a nyomozati munka, és a készpénzforgalmat is korlátozni kellene ahhoz, hogy Magyarország a nemzetközi korrupcióérzékelési indexen a mostani 46. helyéről előkelőbb pozícióba kerülhessen.
E rangsorban 2007-ben a 39. volt. Azon a nyáron rögzítette a kabinet a korrupció elleni teendőket. A stratégia tervezete csak 2008 tavaszán készült el – 2014-ig négy területre koncentrálták az erőforrásokat: párt- és kampányfinanszírozás, a közbeszerzési folyamatok átláthatóbbá tétele, a fejlesztési támogatások felhasználása, valamint a hatósági engedélyezési eljárások megtisztítása. Máig sem fogadta el a kormány, nem szavazott róla a parlament, jóllehet a fellépés nemcsak kormányzati, hanem komplex, összehangolt állami feladat, és megköveteli a hosszú távú tervezést. Az államfő által életre hívott Bölcsek Tanácsa például tízéves nemzeti programot javasol.
Több a visszaélések ellen ható törvény született (például a közpénzek átláthatóságáról, a jogügyletek biztonságáról, a csődről szóló szabályozások). Az antikorrupciós törvénycsomagot azonban csak a múlt év végén fogadta el a parlament. Vívmány a közérdekű bejelentők védelmének törvényi garantálása, ez áprilistól hatályos. De nem tudni, miként érvényesülhet, mivel az ezzel összefüggő, a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló törvényt az államfő visszaküldte a Háznak, amely már nem foglalkozott vele. A csomag harmadik része a közszférát érintő közös etikai minimum-szabályrendszert összefogó parlamenti határozat.
A párt- és kampányfinanszírozási törvény kétharmados többséget igénylő megújításáról 2006-tól folyt a huzavona. Tavaly ősszel a Transparency International Magyarország (TI) és a Freedom House Europe – a pártok egyező álláspontjaira is figyelemmel – elkészítette a kampányfinanszírozás módosítását, hogy már az idei kampánypénzek útját átlátható mederbe terelje, de nem járt sikerrel. Földes Ádám, a TI jogi szakértője elmondta: a korrupciós kockázatokat taglaló 2008-as tanulmányuk első helyen tárgyalja a párt- és kampányfinanszírozás problémáját, változatlanul ennek megoldását tartják a legfontosabbnak. Szintén kiemelt feladatnak tekintik a közbeszerzések megtisztítását az összefonódásoktól, ennek alapja egy új, egyértelmű közbeszerzési törvény lehet. A négyszáz paragrafusból álló jelenlegi szabályozás kuszasága ugyanis már önmagában korrupciót generál. Kívánatosak a megújító folyamatok és szabályok az igazságszolgáltatásban is. A több mint tíz éve indult igazságszolgáltatási reform megteremtette ugyan a bírák szervezeti, személyi, anyagi függetlenségét, de adós maradt a számonkérhetőséggel, az átláthatósággal. Földes Ádám hozzátette: szükséges a hatékonyabb bűnüldözés feltételeinek a megteremtése is. Valóban fontos a bűnüldözést érintő szervezeti változtatás – erősítette meg Finszter Géza, az Országos Kriminológiai Intézet kutatója. Az egész felderítési folyamatot az igazságszolgáltatás kontrollja alá kell helyezni. A titkos információgyűjtés teljes terjedelemben az ügyész rendelkezési jogát igényli. Meg kell akadályozni, hogy a végrehajtó hatalom egyedi ügyekben a legcsekélyebb mértékben is befolyásolja az igazságszolgáltatást. Lényeges, hogy az ilyen bűnügyek ne tartsanak évekig, de ne is maradjanak homályban olyan fontos tényállási elemek, mint a kriminalizáló politikai háttér, a gazdasági szabályozók fogyatékosságai, a közigazgatási döntéshozatali és ellenőrzési rendszerek bűngerjesztő megoldásai.
A feketegazdaság kifehérítését elemző és értékelő háromtagú bizottság makrogazdasági statisztikával foglalkozó szakértője, Ligeti Csák nem látja meggyőzőnek sem a korrupció, sem az azzal összefüggő feketegazdaság viszszaszorítására irányuló politikai akaratot. Fél éve a bizottság figyelmeztetett: megállt a gazdaság fehéredése. Sürgette a szemléletváltást, a korrupció elleni erőteljesebb intézkedéseket, rámutatván: a pártfinanszírozás átláthatatlansága miatt a feketegazdaságban érdekelt lobbik akár zsarolhatják is a politikai elitet. Ligeti Csák egyik lényeges teendőként a készpénzforgalom korlátozását emelte ki. Nemcsak azért, mert az indokolatlanul nagy készpénzforgalom közvetlenül is mintegy 5-10 milliárdos többletköltséget okoz a nemzetgazdaságnak, hanem mert egy ilyen intézkedés jelentősen megnehezíti a feketetranzakciók lebonyolítását. A feketén foglalkoztattaknak nem átutalással fizet a munkáltatójuk, és a vállalkozásokat sem kötelezik a kártyás fizetés elfogadására. Bár bő esztendeje törvény készült, amely 250 ezer forint fölött nem engedte meg a vállalkozások között a készpénzkifizetést, a parlament visszavonta, mielőtt még hatályba lépett volna. Nem alaptalanul feltételezhető tehát összefüggés a feketegazdaság és a politikai elit között. Ezért is lehetne a korrupció visszaszorításának egyik legfontosabb módja a nyilvánosság, ám hiányoznak az ezt kikényszerítő intézkedések.
A jogszabályi lépések mellett figyelmet kell fordítani a helyes magatartás követésére és a korrupciót elutasító munkahelyi környezet kialakítására ösztönző eszközökre – vélekedett Somogyvári István, az Állami Számvevőszék főtitkárhelyettese. Ilyen az integritásszemlélet; ez olyan értékeket foglal magában, mint a feddhetetlenség, becsületesség, őszinteség, semlegesség, megbízhatóság, objektivitás. A korrupció veszélye csökken egy olyan szervezetben, amelynek a munkatársai arra törekszenek, a rájuk ruházott felelősséggel, s a rendelkezésükre álló hatalommal, forrásokkal az emberek javára, az általuk szolgált közérdekre figyelemmel éljenek.
A feketegazdaságot és a gazdaság kifehéredését vizsgáló bizottság nyilvánosságra hozta ötödik jelentését. Ebben a gazdaság fehérítését célzó állami ellenőrzési rendszer eredményeit és a feketegazdaság visszaszorítására tett intézkedéseket értékeli.

Figyelik a kampányköltést

Miután a civilek tavaly őszi kampányfinanszírozási törvényjavaslata elvérzett, a Transparency International Magyarország, a Freedom House Europe és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet közösen figyeli és dokumentálja a pártok választási hadjárataikkal kapcsolatos kiadásait.

Nyílt titok ugyanis, hogy a pártok kampánykiadásai az engedélyezett 386 millió forintos költési plafont többszörösen túllépik, és hogy az általuk az ÁSZ-hoz leadott pénzügyi jelentések szinte semmiben sem tükrözik a valóságot.

A projektre létehozott www.kepmutatas.hu honlapon virtuális kampányszámlán követheti bárki a költéseket. Már most összesen csaknem 400 milliót költöttek el a pártok.


Nyílt titok ugyanis, hogy a pártok kampánykiadásai az engedélyezett 386 millió forintos költési plafont többszörösen túllépik, és hogy az általuk az ÁSZ-hoz leadott pénzügyi jelentések szinte semmiben sem tükrözik a valóságot.

A projektre létehozott www.kepmutatas.hu honlapon virtuális kampányszámlán követheti bárki a költéseket. Már most összesen csaknem 400 milliót költöttek el a pártok. Főbb feladatok - párt- és kampányfinanszírozás

- új közbeszerzési törvény

- hatékonyabb nyomozati munka

- igazságszolgáltatási reform

- a készpénzforgalom korlátozása

- ösztönző eszközök Közpénzek és magánzsebek -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.