Zuschlag-ügy: Elítélik, kizárják, elfelejtik - Részletek!

Óriási médiaérdeklődés övezte a 2008. októberében kezdődött Zuschlag-per ítélethirdetését. Rengeteg tévés forgatócsoport, fotós és újságíró zsúfolódott össze a Bács-Kiskun Megyei Bíróság dísztermében. A dr. Fodor Endre vezette büntetőtanács az elsőrendű vádlott Zuschlag Jánost nyolc év hat hónap börtönbüntetésre ítélte. Büntetésébe beleszámít az előzetes letartóztatásban töltött két és fél év, feltételesen nem bocsátható szabadságra. A kiszabott ítélet súlyosabb a Zuschlag illetve védőügyvédje által kért törvényi minimumnál (öt év), de enyhébb az ügyészség által indítványozott több mint tíz éves fegyházbüntetésnél.

Minden a Zuschlag-ügyről itt!

A bíró kijelentette: a vádlottak által elkövetett cselekmény bűnszervezetben elkövetettnek minősül, mert annak minden kritériuma megvalósult. Hozzátette: "a Zuschlag-csoport egy fehérgalléros bűnszervezet". Az is elhangzott, hogy a vádiratban szereplő szervezetek és alapítványok eleve fiktívek voltak, vagy később fantom-egyesületekké váltak, és Zsuchlagék ezek révén jutottak pályázati pénzekhez, összesen 75 millióhoz. 

Mozgalmában kezdte meg politikusi pályafutását még tinédzserként. 1998-ban a legfiatalabb országgyűlési képviselőként jutott be a parlamentbe az MSZP országos listájáról. 2002-ben is mandátumot nyert, ám erről 2004-ben lemondott, miután nyilvánosságra került, és nagy visszhangot kapott, hogy egy sajtótájékoztatón a holokauszt áldozatain viccelődött. A politikával nem hagyott fel, 2006-ban a kiskunhalasi képviselőtestület tagjává választották. 2007. szeptembere óta van előzetes letartóztatásban. Zuschlag manapság valószínűleg az egyik legismertebb személy Magyarországon, nevére a Google keresőprogram jelenleg közel 21 millió találatot dob ki.

Az ítélet ellen Zuschlag János fellebbezést jelentett be, téves minősítve a bűnszervezet vádját, egyben kérte a vagyonelkobzás törlését is. Így az ítélet esetében még nem jogerős.Rajta kívül még más vádlottak is felllebbeztek.

A tanácselnök a bizonyítékok körében részletesen értékelte Zuschlag János és volt titkára, Lados István vallomásait. Mint kijelentette: a másodrendű vádlott Lados vallomásának "igazi értékét az adja, hogy általa feltárhatóak voltak az ügy összefüggései". A bíró hozzátette: noha Lados részletes, tényfeltáró vallomást tett, azt fenntartásokkal kezelték, mert néha arra a következtetésre jutottak, hogy rosszul emlékezik.
 Ellenben Zuschlag vallomása Fodor Endre szerint nem volt mindenre kiterjedő. – A legkényesebb témakörökben – lehallgatásokról való értesülés, rendőri kapcsolatok – megtagadta a vallomást. Ezek ne tartoznának az ügyhöz? Dehogynem! – jelentette ki a bíró. Hozzátette: az elsőrendű vádlott vallomása ennek ellenére nem elhanyagolható, mert
felvázolta a bűncselekmények indokait és az egyes pályázatokról illetve a pénzek felhasználásáról is részletesen beszélt.

Fodor Endre a telefonlehallgatásokkal kapcsolatban elmondta: azok leginkább a bűnszervezet működésére vonatkozóan szolgáltatnak adatokat. – A lehallgatások jól dokumentálják, hogy Zuschlag volt a szervezet irányítója, szervezte társai védekezését, illetve hogy kapcsolatban állt Lusztig Péterrel – mondta. Hozzátette: az ügy keretei nem adtak módot arra, hogy Lusztig kapcsolatait tisztázzák, ugyanakkor a lehallgatások megmagyarázzák, hogy a rendőrség miért ért el olyan kevés eredményt a nyomozás során.

– A pályázatok egy kivételével fikcióknak tekinthetők. Gyalázatos minőségű fércművek voltak, ám a vádlottak Zuschlag kapcsolataiban bízva még abba sem fektettek energiát, hogy jól kinéző anyagokat készítsenek. Az egyik pályázaton szereplő aláírás például felháborítóan rosszul sikerült hamisítás – összegezte Fodor Endre a pályázatokkal kapcsolatos bírói álláspontot. – A beszámolókban is ugyanaz a "blabla" szerepel, mint a pályázatokban, csak múlt időbe áttéve – tette hozzá.

Ki mennyit kapott, és hogyan reagáltak a pártok? Kiderül a folytatásból! Lapozzon!

A tételes büntetések a Zuschlag-ügyben

Zuschlag János (elsőrendű vádlott, a fiktív civil szervezetekből álló hálózat kiépítője és működtetője): 8 év 6 hónap börtön, 10 év közügyektől való eltiltás.

Lados István (másodrendű vádlott, Zuschlag volt személyi titkára, részt vett a pályázatok elkészítésében): 2 év börtön, 2 év közügyektől való eltiltás.

Katus Ferenc (harmadrendű vádlott, a Bács-Kiskun megyei közgyűlés MSZP-frakciójának volt tagja, több egyesület elnöke): 5 év 6 hónap börtön, 6 év közügyektől való eltiltás.

Őri András (negyedrendű vádlott, részt vett a fiktív egyesületek pályázatainak elkészítésében, illetve egy alapítványnak ő is elnöke volt): 4 év börtön, 4 év közügyektől való eltiltás.

Krausz Csaba (ötödrendű vádlott, ő is részt vett a pályázatok megírásában, a hamis számlák beszerzésében): 3 év börtön, 3 év közügyektől való eltiltás.

Marsovszky Balázs (hatodrendű vádlott, a Fiatal Baloldal fővárosi elnöke és egy fiktív egyesület elnöke volt): 2 év 4 hónap börtön, 3 év közügyektől való eltiltás.

Kullai Tamás (hetedrendű vádlott, a kecskeméti közgyűlés szocialista frakciójának volt tagja, két egyesület elnöke): 3 év 4 hónap börtön, 4 év közügyektől való eltiltás.

Vámosi Zsolt (nyolcadrendű vádlott, vállalkozó, egy vádiratban szereplő egyesület elnöke): 1 millió forint pénzbüntetés.

Prácser László (kilencedrendű vádlott, a GYIA tanácsának tagjaként segítette a Zuschlag-féle egyesületek pályázatait, illetve több fiktív szervezet NCA-hoz benyújtott pályázatát is elkészítette): 1 év 4 hónap börtön, 2 év közügyektől való eltiltás.

További három vádlott (Győrfi Ludovic, Kubatov Iván, Horváth Tibor) felfüggesztett szabadságvesztést, másik három vádlott (Szente Zsolt, Földes Gábor, Kemecsei Árpád)  pénzbüntetést kapott, míg Szilágyi Gabriellát felmentette a bíróság.

Az MSZP kizárja Zuschlagot, a Fidesz pedig lezár egy korszakot

„Zuschlag nem méltó az MSZP támogatására, mert amit tett, az ellentétes a joggal, a hétköznapi erkölccsel és a párt érdekével. Így a bírósági döntést követően automatikusan megkezdődik a pártból való kizárása ” – fogalmazott Budai Bernadett. Az MSZP szóvivője úgy fogalmazott: az MSZP kiáll azok mellett, akiket igaztalanul vádolnak, de nem védi meg azokat, akikről bebizonyosodik, hogy hibáztak, és Zuschlag Jánosról bebizonyosodott, hogy hibázott. Leszögezte: a szocialistáknak nem volt közük az ügyben érintett pénzmozgásokhoz, sőt, még tudomásuk sem volt semmiről, így ami történt, az nem az párt nevében és érdekében történt.

A Fidesz szerint ha a szó jogi értelmében nem is, de hétköznapi értelmében „Zuschlag János és társai bűnszervezetet működtettek, amelynek élén az egykori ifjúsági és sportminisztérium vezetői álltak a bűncselekmény által felölelt időszakban” – közölte Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója. Kijelentette azt is, hogy a Fidesz le fogja zárni az ilyen bűnszervezetek korszakát, le fogja zárni a Gyurcsány-korszakot.

Mozgalmában kezdte meg politikusi pályafutását még tinédzserként. 1998-ban a legfiatalabb országgyűlési képviselőként jutott be a parlamentbe az MSZP országos listájáról. 2002-ben is mandátumot nyert, ám erről 2004-ben lemondott, miután nyilvánosságra került, és nagy visszhangot kapott, hogy egy sajtótájékoztatón a holokauszt áldozatain viccelődött. A politikával nem hagyott fel, 2006-ban a kiskunhalasi képviselőtestület tagjává választották. 2007. szeptembere óta van előzetes letartóztatásban. Zuschlag manapság valószínűleg az egyik legismertebb személy Magyarországon, nevére a Google keresőprogram jelenleg közel 21 millió találatot dob ki.

Rutinvizsgálattal kezdődött A Zuschlag-ügyben a nyomozás egy rutinvizsgálat után indult. Még 2005-ben a Kiskunhalasi Városi Ügyészség számviteli fegyelem megsértésének alapos gyanújával kezdett el vizsgálódni több alapítványnál és egyesületnél, pályázatokon nyert pénzek felhasználása miatt. Az ügyészek hiányosságra bukkantak a szervezetek könyvelésében és adminisztrációjában is.

Az ügyben a halasi ügyészség feljelentésére a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságon 2005-ben indult nyomozás, a rendőrség azonban két év alatt gyakorlatilag semmilyen eredményt nem produkált, és le akarta zárni az ügyet.

Ekkor a büntetőeljárást 2007. január 1-jével a megyei főügyészség vette át. „Nincs Zuschlag-ügy” – nyilatkozta még a vádlott 2007. szeptemberében, ám nem sokkal később Kecskeméten őrizetbe vették, majd a Szegedi Városi Bíróságon elrendelték előzetes letartóztatását.

Adatok a perről A perben a maival együtt nyolcvanöt tárgyalási napot tartott a megyei bíróság. Százötven tanút hallgattak meg szóban, a tárgyalások jegyzőkönyve 1200 oldalt tesz ki. A Zuschlag János és tizenöt társa ellen folyó eljárásban körülbelül 20 ezer oldal iratanyag gyűlt össze,

ez majdnem két szekrényt tölt meg. Érdekesség, hogy az ügyben szakértőket nem rendeltek ki.

-->