Szijjártó: ilyen-olyan önjelölt mozgalmak - A Fidesz és a civil szervezetek

A statisztikák szerint örvendetesen erősödik idehaza a civil szféra aktivitása, valójában azonban lényegi eltérések vannak a sikeres nyugat-európai társadalmak finanszírozási és tevékenységi gyakorlatától.

A nagy kérdés most az, milyen szerephez jutnak a civil szervezetek az Orbán Viktor meghirdette nemzeti együttműködés rendszerében – ennek a kérdésnek járt utánna a hetilap. 

Civil szervezetek, meg ilyen-olyan önjelölt mozgalmak elkezdenek kalkulálni – így írta le Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának vezetője a Transparency International (TI) és a Freedom House (FH) nemzetközi civil szervezetek programját, amelynek keretében a pártok kampányköltéseit igyekeztek számon tartani a Képmutatás.hu oldalon.

Forró téma, hiszen mára köztudott, hogy a pártok a valóságban többet költenek kampányra, mint ahogy azt a törvény betűje szerint tehetnék.

A TI és az FH a gyakorlatban mutatta be, hogy néz ki, ha a civilek betöltik „házőrzői” szerepüket, s felhívják a pártok vagy más esetben állami szervek figyelmét arra, hogy a törvények rájuk is vonatkoznak.

A most megalakuló parlamentben a kétharmados többségnek köszönhetően soha nem látott lehetősége lesz a kormánypártnak a minél erősebb állam kiépítésére. Az ellenzék játéktere pedig jóval kisebb lesz, mint azt eddig megszoktuk, így nőhet a civil kontroll szerepe. Kérdés, a civilek készen állnak-e a kihívásra? Alexa Noémi a TI magyarországi ügyvezetője a Figyelőnek elmondta, hogy szerinte a szférának a jövőben is ugyanaz lesz a feladata, mint eddig volt, de erősebb szövetségeket kell keresnie a munkájához az üzleti világban, a médiában, más civilek között – egyszóval a parlamenten kívül.

„A kétharmados többség nagy lehetőség, hogy olyan strukturális reformokat hajtson végre a kormány, amilyenekre eddig a pártok közötti konszenzus miatt nem volt lehetősége. Ugyanakkor nő annak a kockázata, hogy a közérdek helyett párt- vagy egyéni érdekek domináljanak a jogalkotásban” – mondta Alexa a Figyelőnek.

Kérdés, az eddig csupán pénzt osztó állami kar képes lesz-e a civilek számára a jövőben inkább partneri jobbot nyújtani. Mit jelent a gyakorlatban a nemzeti együttműködés rendszere, amelyet Orbán Viktor leendő kormányfő vasárnap, a választások második fordulóját követően kilátásba helyezett? S ha az állam feladata lesz a kormány irányításával a szabályok jogszabályba öntése és betartatása, akkor hol a civilek helye, és mi a szerepe ebben az együttműködési rendszerben?