A fiatalok mennének legszívesebben külföldre dolgozni

Az év elején a felnőtt lakosság 7 százaléka tervezi, hogy néhány hétre vagy hónapra, 8 százaléka, hogy pár évre külföldre menne dolgozni, 5 százalékuk pedig kivándorolna. Összességében a felnőtt magyar lakosság 13 százaléka menne valamilyen időtávra külföldre dolgozni, azaz ekkora az úgynevezett halmozott migrációs potenciál mértéke.

A mai magyar társadalom legkönnyebben vagy legnehezebben mozdulók csoportjait elemezve az látható, hogy a férfiak a hosszú távú munkavállalási és az összesített, azaz halmozott migrációs potenciálja magasabb a nőkénél, a rövid távú munkavállalás és a kivándorlás esetében viszont elhanyagolható a nemek közötti különbség.

Markáns trend, hogy a kor növekedésével erősen csökken a migrációs szándék mértéke: a legfiatalabbak „mehetnékje” a legnagyobb, míg a negyven éven felüliek körében hirtelen visszaesik a vándorlási hajlandóság. Míg a munkavállalás két típusa esetében a harmincasok és a negyvenesek migrációs potenciálja meglehetősen hasonló, addig a kivándorlás esetében az álmodozó fiatalokhoz és a menni kész harmincasokhoz képest a negyvenesek hajlandósága sokkal kisebb.

Az átlagosnál magasabb a rövid távú munkavállalást tervezők aránya a nyugati határhoz közeli nyugat-dunántúli régióban (12 százalék), illetve a közepes nagyságú (10-50 ezer fős) településeken, ahol a halmozott migrációs potenciál értéke ezeken a településeken 20 százalék feletti.