Az év elején a felnőtt lakosság 7 százaléka tervezi, hogy néhány hétre vagy hónapra, 8 százaléka, hogy pár évre külföldre menne dolgozni, 5 százalékuk pedig kivándorolna. Összességében a felnőtt magyar lakosság 13 százaléka menne valamilyen időtávra külföldre dolgozni, azaz ekkora az úgynevezett halmozott migrációs potenciál mértéke.
A mai magyar társadalom legkönnyebben vagy legnehezebben mozdulók csoportjait elemezve az látható, hogy a férfiak a hosszú távú munkavállalási és az összesített, azaz halmozott migrációs potenciálja magasabb a nőkénél, a rövid távú munkavállalás és a kivándorlás esetében viszont elhanyagolható a nemek közötti különbség.
Markáns trend, hogy a kor növekedésével erősen csökken a migrációs szándék mértéke: a legfiatalabbak „mehetnékje” a legnagyobb, míg a negyven éven felüliek körében hirtelen visszaesik a vándorlási hajlandóság. Míg a munkavállalás két típusa esetében a harmincasok és a negyvenesek migrációs potenciálja meglehetősen hasonló, addig a kivándorlás esetében az álmodozó fiatalokhoz és a menni kész harmincasokhoz képest a negyvenesek hajlandósága sokkal kisebb.
Az átlagosnál magasabb a rövid távú munkavállalást tervezők aránya a nyugati határhoz közeli nyugat-dunántúli régióban (12 százalék), illetve a közepes nagyságú (10-50 ezer fős) településeken, ahol a halmozott migrációs potenciál értéke ezeken a településeken 20 százalék feletti.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.