Június elsejétől a közjegyzők végzik a fizetési meghagyásokkal kapcsolatos feladatokat. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elektronikus rendszere révén az e-úton benyújtott kérelmek alapján a mostani átlagosan fél év helyett három nap alatt kibocsátják a fizetési meghagyást, de a hagyományos papíralapú ügyintézés is mindössze 15 napba telik. A bíróságok évi 600 ezer ügytől mentesülnek. Az ügyvédek szerint a megújult eljárás hozzájárul a jogállamiság hatékonyságához, és növeli a jogbiztonságot.
Tóth Ádám, a MOKK elnöke a Világgazdaságnak elmondta: már folyik az e célra kifejlesztett elektronikus rendszer próbaüzeme. Egyszerűbben, lényegében változatlan költségekkel, de sokkal gyorsabban érvényesíthetők a lejárt pénzkövetelések. Bár a cégek forráshiányát nem orvosolja, egyes megítélések szerint némiképp gátat szabhat a körbetartozásoknak is az eljárás új módja. A fizetési meghagyás iránti kérelmet a jogi személyek kizárólag elektronikus úton, a MOKK honlapján keresztül nyújthatják be. Nem jogi személyiségű társaságoknak, szervezeteknek csak jövő január elsejétől lesz kötelező az elektronikus út. A természetes személyeknek ugyanakkor megmarad a papíralapú beadvány lehetősége.
A közjegyzők arra számítanak, hogy a kérelmek mintegy 75 százalékát elektronikus úton kapják majd. Ezeket a központi szerver szignálja számukra, ezáltal körülbelül a számítások szerint napi hat-tíz beadvánnyal terhelve őket. Ennek kidolgozásánál az azonos teherelosztáson túl azt is figyelembe vették, hogy az ország bizonyos területein igen lecsökkent a közjegyzői ügyforgalom, az irodák 20 százaléka súlyos gazdasági helyzetben van – mondta Tóth Ádám. Felhívta a figyelmet az űrlapok helyes kitöltésének a fontosságára. Hangsúlyozta: ez a kérelmező érdeke, hiszen nem megfelelő adat esetén a közjegyző hiánypótlást bocsát ki, és akkor a háromnapos határidő már nem tartható.
A papíralapú kérelmet az ügyfél bármelyik közjegyzőhöz beadhatja, illetve bármelyiknél szóban előadhatja kérelmét.
A bíróságokon ma a fizetési meghagyásos eljárás illetéke az ügyérték 3 százaléka, legkevesebb háromezer, maximum 450 ezer forint. A közjegyzői eljárásban díjat kell fizetni, ez ötezer forinttól 300 ezerig terjedhet. A díj fele a közjegyzőknél marad, akik pontozás alapján részesülnek belőle; ha például hibáznak, kevesebb pontot, kisebb fizetséget kapnak. A befizetések másik fele a kamaráé, a rendszer fenntartására, működtetésére – mondta Tóth Ádám.
Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke szerint a fizetési meghagyásos eljárás új módja növeli a jogállamiság hatékonyságát. Eddig megfelelő eszköz és támogatás híján túlságosan megterhelte a bíróságokat, és hosszadalmas procedúrába kényszerítette az ügyfeleket. Réti a jogbiztonság terén is jelentős lépésnek tartja a változást, hiszen az ügyvédek ellenőrzik a céges beadványok adatait, helyességét. Ügyvédi felvetésre a közjegyzők kidolgozták a tömeges kérelembenyújtás lehetőségét is, ennek főként a közszolgáltatók vehetik hasznát a díjhátralékok behajtásánál, egyszerre akár több ezer beadványt is küldhetnek egyetlen aláírással.
Külföldön is hasonló a helyzet
Németországban 1974, Ausztriában 1992 óta működik a magyarhoz hasonló fizetési meghagyásos eljárás, de mára minden elektronizált. Bíróságnak nevezett elektronikus központ bonyolítja le az eljárásokat, nincs papíralapú kérelem, a természetes személyeknek sem. Németországban például Regensburgban működik a központ, évente kilencmillió beadványt intéz. Szlovéniában 2008-ban „vették át” az osztrák modellt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.