Sólyom ezt is visszadobta: Aggódik az alkotmánybírák függetlenségéért

A köztársasági elnök indoklása szerint a parlament által most elfogadott változtatás alkalmas a helyzet további romlását előidézni. Egyúttal viszont alkalmatlan a kitűzött céljának elérésére, mivel nem minden esetben képes biztosítani a frakciók arányos képviseletét a jelölő bizottságban annak alacsonyan rögzített létszáma miatt.

A Köztársasági Elnöki Hivatal közleménye szerint az államfő egyetért az Országgyűléssel abban, hogy az alkotmánybírók választásának hatályos alkotmányi szabályozása nem vált be. „Ezért szükség lenne olyan szabályokra, amelyek jobban szolgálják az alkotmánybírák függetlenségét, magas szakmai színvonalát, lehetővé teszik a megüresedett bírói helyek gyors betöltését, és minderre alkotmányos garanciát is nyújtanak” – fogalmazott Sólyom László.

A Ház múlt hétfőn fideszes kezdeményezésre úgy döntött: nyolctagú jelölőbizottság tehet javaslatot az Alkotmánybíróság (Ab) tagjaira.
Sólyom emlékeztet arra is, hogy 1990-ben egy olyan kompromisszum alakult ki, amely megakadályozta, hogy egyetlen politikai erő, a kormányoldal vagy az ellenzék képes legyen egymagában alkotmánybírót állítani. Sólyom szerint ez a célkitűzés helyes volt, és összhangban van azzal a követelménnyel, hogy az alkotmánybírók pártatlanok és függetlenek legyenek.

A köztársasági elnök szerint sem a jelenlegi, sem az új szabályozás nem felel meg a nemzetközi gyakorlatnak, ezért arra kérte az országgyűlést, hogy az európai példáknak megfelelő, garanciális szempontból kielégítő, ugyanakkor hatékony szabályozást alkosson. Ezeknek a követelményeknek Sólyom szerint leginkább az felelne meg, ha az alkotmánybírák állításában szerepet kapna a köztársasági elnök és a Legfelsőbb Bíróság elnöke is.

Sólyom a múlt héten már visszaküldte a kormánytisztviselőkről szóló törvényjavaslatot. A köztársasági elnök nem értett azzal egyet, hogy indoklás nélkül mondjanak fel a központi közigazgatásban dolgozóknak. A Fidesz elutasította az egykori alkotmánybírósági elnök érvelését, és ma egy kisebb – az indoklás nélküli felmondás kérdését nem érintő - módosítással újra szavazásra bocsátja a törvényt.