Amiben élenjárunk: a hamis termékek importja

A szellemi tulajdon jogát megsértő termékek 64 százalékát 2009-ben a távol-keleti ország exportálta az uniós tagállamokba, míg az eredetiségvizsgálatoknak nem megfelelő játékokat Egyiptom, az orvosságokat és öngyújtókat pedig az Egyesült Arab Emirátusok próbálták a legnagyobb mennyiségben értékesíteni az EU-n belül – derül ki az Európai Bizottság által publikált jelentésből.

A vámhatóságok által lefoglalt áruk listavezetői a cigaretta (19 százalék), az egyéb dohánytermékek (16 százalék), a márkajelzések és emblémák (13 százalék) valamint a gyógyszerek (10 százalék) és 90 százalékuk vízi illetve légi úton érkezik az uniós határokra.

A 2008-as évhez képest tavaly 60 millió darab termékkel kevesebb akadt fent az unió vámrostáján – 178 millió után 118 millió árucikk –, a regisztrált esetek száma pedig 2009-ben első ízben csökkent: 2008-ban még 49 ezer, tavaly már csak 43 ezer esetben kellett a hatóságoknak beavatkozniuk. Ez azonban a vámhatósági beavatkozásoknak továbbra is egy magas szintje – olvasható a jelentésben –, jóllehet a gazdasági válság hatására az összesített tagállami import 23 százalékkal esett vissza 2009-ben. A tagállami „top 10” a vámhatósági esetek 85, míg a lefoglalt áruk mennyiségének 92 százalékát tudhatja magáénak.

Az esetszám-statisztikát 19 százalékkal Németország vezeti, melyet Olaszország követ 12 százalékkal és nyomában szorosan következik Magyarország 9 százalékkal. Vagyis az összes EU-s vámeset 9 százaléka a magyar határokon indult 2009-ben.

Jelentős változás az elmúlt évekhez képest, hogy a jogsértést már nem túlnyomó részben luxuscikkek esetében követik el. A lefoglalt, gyanúsan nem eredeti termékek között egyre több a mindennapi használati cikk, így a sampon, fogkrém, játékok és háztartási eszközök, valamint az egészségre különösen veszélyes áruk, például ételek, italok és gyógyszerek. 2009-ben ezek száma elérte a 17 milliót, azaz az összes lefoglalt áru 18 százalékát.

Az esetek 82 százalékában a lefoglalt árut vagy megsemmisítik (47 százalék) vagy a hatóság a bíróság bevonásával próbálja meg kideríteni, történt-e jogsértés az adott termék esetében. További 12 százalékban az áru visszakerülhet a forgalomba, mert eredetinek bizonyul, vagy mert a jogtulajdonos nem reagált a hatóságok figyelmeztetésére.