Bér, szabadság, munkaidő - Minden a diákmunkáról

A fiatal munkavállaló fogalmán belül is meg kell különböztetni három korcsoportot. A tizenötödik életév betöltése előtt művészeti, sport-, modell-, illetve hirdetési tevékenységet végezhet a munkavállaló gyámhatósági engedéllyel. Ide tartoznak például tipikusan a gyermekszínészek, -sportolók, valamint a reklámok gyermekszereplői – írja a Jogi Fórum.

A tizenötödik életévét betöltött fiatal munkavállalásához írásos szülői engedély szükséges, s emellett további feltétel, hogy ez a korosztály csak az iskolai (nyári, téli, őszi, tavaszi) szünetekben dolgozhat. A tizenhatodik életévét betöltött fiatal munkavállaló már szülői engedély nélkül létesíthet munkaviszonyt, s a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) korlátozott cselekvőképesség keretében szabályozott, vonatkozó rendelkezései szerint a munkával szerzett keresményével szabadon rendelkezhet, annak erejéig akár kötelezettséget is vállalhat.

Gyakori visszaélési lehetőség a próbaidő intézménye, amennyiben jogellenesen alkalmazzák. Próbaidőt kikötni csakis munkaszerződésben, annak megkötésekor lehet, utólagosan nem. A próbaidő is teljes értékű munkaviszony, így a bérezés, szabadságolás és a munkavégzési körülmények tekintetében sem lehetnek hátrányban a próbaidős munkavállalók. Egyetlen különbség a „véglegesítéssel” szemben, hogy próbaidő alatt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti a munkaviszonyt.

A diákmunka nem jelent csökkent értéket, ezért a mindenkori minimálbérre vonatkozó szabályok a fiatalok munkavállalására is ugyanúgy érvényesek. „A személyi alapbér meghatározása csak időbérben történhet, s figyelemmel kell lenni a minimálbérre: ez havibér alkalmazása esetén 73 500, napibér alkalmazása esetén 3380, míg órabér alkalmazása esetén 515 forint.” – hívja fel a figyelmet egy lehetséges jogtalanság elkerülése érdekében Máriás Attila, a BDO Magyarország könyvvizsgáló, adó- és pénzügyi tanácsadó cég munkaügyi szaktanácsadója.

Ki kell még emelni, hogy a hatályos Munka Törvénykönyvével ellentétben a munkáltatók – különösen a szezonmunkás diákokkal szemben – szívesen elfelejtik a munkavállalót megillető szabadságok kiadását, illetve a ki nem adott szabadság megváltását a munkaviszony megszűnésekor. A fiatal munkavállalót évi 25 nap szabadság illeti meg, mely 20 nap alapszabadságból és 5 nap – speciális, a fiatal korra tekintettel járó – pótszabadságból tevődik össze.

A pótszabadság utoljára abban az évben jár, amikor a munkavállaló a 18. életévét betölti. Így tehát egy két hónapos nyári munka esetén négy nap szabadságot „termel ki” a dolgozó fiatal, ami összesen – a napi minimálbérrel számolva – 13 520 forint. Ezért az összegért már megéri a fiatal munkavállalóknak is felemelni a szavát a munkáltatóval szemben, egyben jó tapasztalatokat is szerezhet a munkahelyi konfrontáció kulturált és hatékony kezelése terén.

Biztonságosabb a fiatal számára, amennyiben iskolaszövetkezeten keresztül szerzi első munkatapasztalatait.