Fekete pontok Brüsszeltől

Több millió eurós bírság vár Magyarországra, mert Brüsszel szerint nem tartunk be néhány – az első vasúti csomag rendelkezéseit és az árampiaci szabályozást érintő – uniós elvárást. Emiatt június 24-én eljárás indult Magyarország ellen, ahogyan vasútügyben további 12, áramügyben pedig 19 tagország ellen is.
Az első vasúti csomaggal kapcsolatos eljárásra egy két évvel ezelőtti, 21 ország elleni fellépés folytatásaként került most sor. A korábbi uniós panaszokra időközben nyolc tagország vélhetően kedvezően reagált, ezért maradtak most csak 13-an fenn a rostán. Bár a luxemburgi bírósági tárgyalásra szóló idézés információink szerint még nem érkezett meg a hazai illetékesekhez, az már ismert, hogy milyen területeket érintenek a kifogások.
Maga az Európai Bizottság úgy fogalmaz: az érintett országok elmulasztották az EU vasúti piaca verseny előtti megnyitásának alapjául szolgáló uniós jogszabály (azaz az első vasúti csomag) egyes részeinek megfelelő végrehajtását. Ezzel egyébként a régi tagok több mint hétéves, az újak hatéves késésben vannak. Miattuk kevesebb versenyképes vasúti szolgáltatás áll az ügyfelek rendelkezésére.
Bár Magyarországon az előző kormány alatt valóban megszűnt a független vasúti hivatal, és beolvadt az ennek szerepét átvevő Nemzeti Közlekedési Hatóságba, mégsem alapértelmezés, hogy teljes egészében megállják a helyüket az uniós vádak. „Szinte biztos vagyok benne, hogy Brüsszelben valamit félreértettek a magyarországi pályakapacitás elosztása függetlenségének vizsgálatakor, hiszen ez egy éve teljesen az EU-előírások szerint zajlik. Viszont a hálózat-hozzáférési díjak és a teljesítményösztönző rendszer terén valóban vannak elmaradásaink, de a decemberi menetrendváltásig ledolgozzuk ezeket.
A teljesítményösztönzők például a menetrendszerűség javítására, azaz az infrastruktúra hatékony használatára sarkallnák a pályahálózat üzemeltetőit és a vasúttársaságokat is” – reagált a fentiekre a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft. (VPE) ügyvezető igazgatója. Mint Pákozdi Istvántól megtudtuk, a díjakon kívül a vasúti pályahálózat működtetésére vonatkozó állami szerződés megkötésének a hiányából lehet baj. Magyarországon ugyanis még nincs úgynevezett pályaszerződés, amely a megrendelő, a magyar állam és a pályavasút-társaságok (MÁV, GYSEV) vasúti pályákkal kapcsolatos kötelezettségeit, valamint a teljesítésükért járó díjakat rögzíti.
A fentihez hasonlóan szigorúan fogalmazott az Európai Bizottság az energiapiaci renitensekkel kapcsolatban is: „Az érintett 25 tagállam az uniós jogszabályok be nem tartása révén megakadályozza, hogy az európai fogyasztók élvezhessék a versenyalapú és nyílt energiapiac előnyeit. Egyszerűen elfogadhatatlan, hogy a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság idején az európai fogyasztók és vállalkozások viseljék a rosszul működő energiapiac terhét” – hangsúlyozta Andris Piebalgs energiaügyi biztos a bizottsági közlemény szerint.
Az EB a 2003-as, úgynevezett második energiapiaci reformcsomag egyes rendelkezéseinek a megsértését kifogásolta. Ezek között azokra összpontosított, amelyek a fogyasztók érdekeit hangsúlyozottabban érintették.

A gázeljárást megúsztuk
Magyarországgal szemben csak a villamosenergia-szektor tekintetében folyik tovább az eljárás, mert a gázszegmensben az időközben végrehajtott változtatásoknak köszönhetően a bizottság felfüggesztette azt. „A tavaly júniusban feltárt kötelezettségszegések egy részét Magyarország azóta már kezelte, ám a villamosenergia-rendelet végrehajtása továbbra is hiányos” – idézi a BruxInfo a hivatalos közleményt. Amint megkapják a magyar hatóságok a hivatalos brüsszeli értesítőt, két hónapjuk lesz a válaszadásra.
A BruxInfo úgy tudja, hogy a határkeresztező kapacitások régiós szintű aukciója kapcsán Magyarország ismét arra fog hivatkozni, hogy ez a Mavir mellett a szomszédos országokon is múlik.

Alkalmatlannak tartotta az áram- és gázhálózati rendszerek kapacitásainak kiosztását a hálózatok használatának optimalizálására

Hiányolta a villamosenergia-piaci átvitelirendszer-üzemeltetők és a nemzeti hatóságok közötti együttműködést a határ menti kereskedelem megszervezésében

Nem tartotta megfelelőnek a gázhálózat-üzemeltetők erőfeszítéseit arra, hogy hozzáférést engedjenek hálózataikhoz a piacra lépőknek egyes területeken

Elégedetlen volt azzal, hogy a tagállami hatóságok nem lépnek fel eredményesen az európai uniós rendeletek megsértőivel szemben

Kifogásolta az árszabályozás fenntartását, amely különösen a nagyfogyasztóknak kedvez, és akadályokat gördít az új piaci szereplők útjába

Nincs a fogyasztók számára rendelkezésre álló megfelelő vitarendezési eljárás

Alkalmatlannak tartotta az áram- és gázhálózati rendszerek kapacitásainak kiosztását a hálózatok használatának optimalizálására

Hiányolta a villamosenergia-piaci átvitelirendszer-üzemeltetők és a nemzeti hatóságok közötti együttműködést a határ menti kereskedelem megszervezésében

Nem tartotta megfelelőnek a gázhálózat-üzemeltetők erőfeszítéseit arra, hogy hozzáférést engedjenek hálózataikhoz a piacra lépőknek egyes területeken

Elégedetlen volt azzal, hogy a tagállami hatóságok nem lépnek fel eredményesen az európai uniós rendeletek megsértőivel szemben

Kifogásolta az árszabályozás fenntartását, amely különösen a nagyfogyasztóknak kedvez, és akadályokat gördít az új piaci szereplők útjába

Nincs a fogyasztók számára rendelkezésre álló megfelelő vitarendezési eljárás -->