Középmezőnyben a magyar bónuszok

Átlagosan 9 százalékkal estek a hazai cégek bónuszkifizetései, mely tendencia a válság kitörése óta tart. A vállalatok 70 százaléka az aktuális évben elért profit alapján fizeti a bónuszokat, a válság idején elért kisebb üzleti eredmény kihatással így az év végi jutalmakra is. Az elmúlt két évben közel húsz százalékkal estek a ténylegesen kifizetett bónuszok, így most nagyjából a 2005-ös szintre süllyedtek az összegek – mondta el Jakabos Tünde, a Hay Group Hungary Javadalmazási üzletágának vezetője.

Nemzetközi szinten is hasonló visszaesés tapasztalható a változóbérek kapcsán, azonban egy júliusban publikált nemzetközi Hay Group tanulmány szerint a cégek 39 százaléka már újra a bónuszok növekedésében gondolkodik. A szervezetek közel fele azonban újragondolná a bónuszpolitikáját, valamint emelné az eddig alacsonyan tartott teljesítményküszöböket. A bónusz rendszer megváltoztatását a megkérdezett többsége azzal indokolta, hogy a tapasztalatok alapján a munkavállalók gyakran a fizetésük természetes részeként kezelik a bónuszokat, mely így kevésbé ösztönző hatású.

A kifizetett bónuszok tekintetében a legnagyobb visszaesést az Egyesült Államok és Nagy-Britannia produkálta, ahol a válság negatív hatásainak kezelésére a cégek automatikusan visszafogták a költségeket. Itt az előre kitűzött célok 60 százalékát sem kapták meg tavaly a munkavállalók. Ebbe a kategóriába tartozik még Finnország, Oroszország és Ukrajna is.

A legtöbb bónuszt Indonéziában, Kuwaitban és Peruban fizették ki, ahol a kitűzött célprémiumok 120 százaléka felett adtak a vállalatok. Magyarország e tekintetben a középmezőnyben helyezkedik el 60-90 százalék közötti kifizetésekkel. Azonban érdemes kiemelni, hogy a hazai cégek nemzetközi viszonylatban is a legmagasabb kategóriába tartozó célszámokkal rendelkeznek. Átlagosan az éves alapbérek több mint 12 százalékát fizethetik ki bónuszként.