Nem alkotmányellenes a tevékenységre jellemző kereset

Idén január 1-jétől a főállású társas- és egyéni vállalkozóknak a tevékenységre jellemző kereset után kell személyi jövedelemadót és járulékot fizetni. Az MR1 – Kossuth Rádió összeállítása szerint több szervezet is az Alkotmánybírósághoz fordult, mert a jogszabály nem ad egyértelmű támpontot arra, mekkora összeggel kell a vállalkozóknak számolniuk.

Ugyanakkor a törvény lehetővé teszi, hogy aki kisebb jövedelemhez jut, mint ami a szakmában jellemző, az nem az elvárt összeg, hanem csak a valós jövedelme után köteles adózni és járulékot fizetni. De a fizetés alapja nem lehet kisebb, mint a minimálbér.

A törvény háromféle számítási módot is felkínál a tevékenységre jellemző kereset megállapítására, sok helyen azonban hiába a statisztika, valójában személytől és intézménytől függ, hogy ki mennyi bevételhez juthat.

A tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetés egyébként nem is kötelező, csak ajánlás, olyan, mint régebben a dupla minimálbér volt, ráadásul az evásoknak még a járulékfizetésnél sem kötelező ezt a szabályt alkalmazni - hívja fel a figyelmet egy félreértésre a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke.