Nem alkotmányellenes a tevékenységre jellemző kereset
Idén január 1-jétől a főállású társas- és egyéni vállalkozóknak a tevékenységre jellemző kereset után kell személyi jövedelemadót és járulékot fizetni. Az MR1 – Kossuth Rádió összeállítása szerint több szervezet is az Alkotmánybírósághoz fordult, mert a jogszabály nem ad egyértelmű támpontot arra, mekkora összeggel kell a vállalkozóknak számolniuk.
Ugyanakkor a törvény lehetővé teszi, hogy aki kisebb jövedelemhez jut, mint ami a szakmában jellemző, az nem az elvárt összeg, hanem csak a valós jövedelme után köteles adózni és járulékot fizetni. De a fizetés alapja nem lehet kisebb, mint a minimálbér.
A törvény háromféle számítási módot is felkínál a tevékenységre jellemző kereset megállapítására, sok helyen azonban hiába a statisztika, valójában személytől és intézménytől függ, hogy ki mennyi bevételhez juthat.
A tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetés egyébként nem is kötelező, csak ajánlás, olyan, mint régebben a dupla minimálbér volt, ráadásul az evásoknak még a járulékfizetésnél sem kötelező ezt a szabályt alkalmazni - hívja fel a figyelmet egy félreértésre a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.