OECD: Kettészakadt magyar társadalom, az aluliskolázottság miatt

„A foglalkoztathatóság legnagyobb akadálya az alapkészségek hiánya, így nem csak a társadalmi hátrányok újratermelődésében, de a felnőtt lakosság készség szintjének növelésében is az  oktatási szférának kulcsszerepe van” –tette hozzá.

Az összehasonlító kutatás eredményeiből kiderült, hogy az alacsony iskolázottságú magyar népességnek a munkavállaláshoz szükséges alapkészségei mélyen az európai átlag alatt vannak. „Mindez világos jelzés a foglalkoztatáspolitika számára, hogy aktív eszközökkel, mint amilyen a képzés is, az eddigieknél sokkal jobban kell segíteni ezt a társadalmi csoportot. Első lépésként nem formális végzettséghez, hanem hasznos készségekhez kell jutniuk az érintetteknek.” – mondta Dr. Köpeczi-Bócz Tamás, a társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár, a magyarországi kutatás vezetője.

A szakember szerint a hatékony felzárkózást célzó humánfejlesztési intézkedések egyik iránya, az érettségivel nem rendelkező népesség, ezen belül különösen a nyolc általánost vagy azt sem végzettek foglalkoztatási szintjének emelése kell legyen, hiszen a foglalkoztatás ebben a társadalmi csoportban kirívóan alacsony, és itt a legnagyobb a hátrányok újratermelődése.

A diplomások iskolába lépő gyermekeinek 1,2 százaléka, az érettségizettekének 4,6 és a szakmunkás végzettségűekének 13,1 százaléka él olyan családban, ahol nincs dolgozó fel­nőtt, az ennél alacsonyabb végzettségűek esetében azonban ez az arány 48,4.
 
A kutatás eredményeinek ismeretében, a helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy „elsősorban a társadalmi különbségek újratermelődése illetve csökkentése, illetve a gazdaság fejlődése, a versenyképesség és az innovációs képesség szemszögéből már középtávon is kifizetődő lenne, ha jellemzően egyéni indíttatású továbbképzési rendszer kerülne kialakításra. Ennek alapeleme nem a képzések támogatása - legfeljebb kompenzáló jelleggel- kell legyen, hanem sokkal inkább olyan társadalmi, gazdasági környezet megteremtése, amelyben alapvető szükséglet a folyamatos tanulás, és annak elismerése. Ha a tanulás életstílussá válik az alapvető kompetenciákkal már rendelkezők körében, akkor ez húzó hatást fog gyakorolni a leszakadó rétegek felzárkózásában is.”
 
Az alacsony iskolázottságúak munkaerőpiacon elszenvedett hátránya egyre növekedhet annak ismeretében, hogy jellemzően, a magyar munkaerőpiac – hasonlóan a fejlett országokhoz – egyre több készséget követel a magasan képzett munkavállalóktól is.
 
A szakember szerint a tudás és készségszint alapú fókuszálás valamivel bonyolultabb oktatáspolitikai megközelítés, mint az iskolai végzettség alapú, mert a készségek alapvető tulajdonsága, hogy nem birtokolhatóak örökké. Megszerezhetőek ugyan, de megtartásukhoz folyamatos és állandó megújulásra, aktív résztvevő életmódra van szükség. A több és jobb munkahely célrendszere több és jobb kompetenciákkal bíró munkavállalókkal érhető el, így az egyéni és állami ráfordításokat is ebbe az irányba kell összpontosítani.