Kevesebb szem a kormányon

Nagyságrendekkel gyengébb lesz a kormány külső kontrollja, de nem tűnik el az alkotmányosság vizsgálatának minden garanciája, ha az Országgyűlés elfogadja az Alkotmánybíróságról (AB) szóló törvény módosítását. A Lázár János Fidesz-frakcióvezető által jegyzett beadvány, amely folyosói hírek szerint valójában Orbán Viktor egyszemélyi döntése alapján született meg, és amelyet jövő hét keddtől tárgyal a T. Ház, kivenné az AB hatásköréből azoknak a törvényeknek a felülvizsgálatát, amelyek népszavazással nem változtathatók meg. Ám így is maradnak lehetőségek, ahol meg lehet vétózni a kormány döntéseit.

Paradox módon a legfontosabb ilyen épp az Alkotmánybíróság lehet. Azt ugyanis szabályozhatja törvény, hogy milyen ügyekben nem határozhat az AB, azt azonban az egyes konkrét eseteknél az alkotmánybírák döntik el, az adott ügy ebbe a körbe esik-e. A törvénytervezet szövege szerint ugyanis azt kell figyelembe venni a taláros testület döntési jogkörének megítélésénél, lehet-e a témáról népszavazást kiírni, ebben viszont az Országos Választási Bizottság után a fellebbviteli fórum épp az Alkotmánybíróság.

Hogy nem csak elméleti lehetőségről van szó, arra jó példa a 2008-as népszavazás engedélyezése. Akkor az AB sok szakértői ellenvéleménnyel dacolva úgy határozott, a vizit- és a tandíj, valamint a kórházi napidíj kivetése vagy visszavonása nem költségvetési kérdés, vagyis lehet róluk szavazni. Természetesen a kétharmados Fidesz-KDNP-s országgyűlési többség megteheti, hogy az erről szóló rendelkezéseket is megváltoztassa, de a Lázár-féle javaslat nem tesz kísérletet erre. Ellenzéki vélemények szerint felmerülhet az Alkotmánybíróság politikai befolyásolásának lehetősége, de a tények ezeket a félelmeket eddig nem igazolták. Egyrészt – a négyéves választási ciklushoz mérve – rendkívül lassú folyamat lenne lecserélni az Alkotmánybíróság tagságát a kormányhoz lojális bírákra, másrészt hétfőn az új összetételű Országgyűlésben megválasztott két AB-tag is a különadó ellen foglalt állást.

A kormány döntéseit és egyes törvényeket nemzetközi fórumokon is meg lehet támadni, de a szabályozás itt sokkal szigorúbb, mint a magyar alkotmánybíróságnál. Az Európai Bíróság (EB) elviekben számításba vehető fellebbviteli fórumként, ám csakis az uniós kötelezettségeket érintő ügyekben. Ráadásul magánszemély nem indíthat az állam ellen eljárást, legfeljebb az erre jogosult Európai Bizottság felé jelezhetik informális úton, hogy szükség van erre, s a bizottság is csak akkor léphet az Európai Bíróságon, ha az állam valamely uniós szerződésből fakadó kötelezettségét szegi meg. Nemzeti bíróság fordulhat az EB-hez, de kizárólag akkor, ha a közösségi jog egységes értelmezésében kér segítséget.

Magánszemély az állam ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságához is fordulhat. A strasbourgi testület döntési jogköre kimondottan nagy, de törvények visszavonását csak rendkívül extrém esetben lehetne elérni. Mivel olyan törvényt valószínűleg nem hoz sem a mostani, sem akármelyik későbbi magyar kormány, amely az emberi jogok európai egyezményével teljes mértékben ellenkezne, jogorvoslati lehetőségre itt egyes konkrét, kisebb részkérdésekben van lehetőség, s ez által befolyásolható a hazai jogalkotás. Az ügymenet azonban rendkívül lassú, akár több évet is igénybe vehet egy döntés meghozatala.

Reagált az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság utólagos felülvizsgálati jogkörének változatlan fenntartása a magyar alkotmányos rend lényegi biztosítéka – közölte Sereg András, a testület sajtófőnöke az AB hatáskörének módosítására irányuló alkotmánymódosítási törvényjavaslattal kapcsolatban.
A közlemény szerint az Alkotmánybíróság a demokratikus jogállam egyik fontos intézménye és garanciája, fő feladata az alkotmány, az alkotmányosság és az állampolgárok alapvető jogainak védelme. A grémium hatásköre a jogszabályok alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tekintetében megegyezik más európai országokban alkotmánybíróságként elismert szervezetekével.

A jogszabályok utólagos felülvizsgálatakor az alkotmánybíráskodásnak két fő követelménye van. Az egyik, hogy az alkotmánybírósági kontroll valamennyi jogszabályra kiterjedjen, azok szabályozási tárgyára tekintet nélkül, a másik, hogy az alkotmányellenesnek minősített jogszabályt az AB megsemmisíthesse. A hatályos alkotmány alapján az AB utólagos norma-felülvizsgálati jogosítványa megfelel ennek a két feltételnek. Az AB határozata továbbá – feltétel és időkorlátozás nélkül – mindenkire nézve kötelező – áll a közleményben.

Érdekesség, hogy az egyetlen olyan ciklus, amikor egy törvényt sem helyeztek teljesen hatályon kívül, a Horn-kormányé volt, az egyetlen olyan korábbi időszaké, amikor a kormánypártoknak kétharmados többségük volt.

A részleges hatályon kívül helyezések azonban ebben az időszakban is jelentősek voltak, például a Bokros-csomag több elemét is megsemmisítette az AB. Az akkori kormánypártok erre egy éles hangú közleménnyel reagáltak, de a taláros testület jogköreinek megnyirbálása nem került szóba. HJ

Érdekesség, hogy az egyetlen olyan ciklus, amikor egy törvényt sem helyeztek teljesen hatályon kívül, a Horn-kormányé volt, az egyetlen olyan korábbi időszaké, amikor a kormánypártoknak kétharmados többségük volt.

A részleges hatályon kívül helyezések azonban ebben az időszakban is jelentősek voltak, például a Bokros-csomag több elemét is megsemmisítette az AB. Az akkori kormánypártok erre egy éles hangú közleménnyel reagáltak, de a taláros testület jogköreinek megnyirbálása nem került szóba. HJ Az Alkotmánybíróság döntési jogköre alól kivonni tervezett kérdések költségvetés, költségvetés végrehajtása, központi adónemek és illetékek, vámok, helyi adók központi feltételei

hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségek

az alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezései

az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdések

az Országgyűlés feloszlása

kormányprogram

hadiállapot kinyilvánítása, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetése

a Magyar Honvédség külföldi vagy országon belüli alkalmazása

helyi önkormányzat képviselő-testületének feloszlatása

közkegyelem gyakorlása Vélemény Papp Gábor

alkotmányjogász

Ne lehessen politikai döntés

„Az Alkotmánybíróság hatáskörén van mit javítani, de nem szabad konkrét politikai céllal csökkenteni az AB mozgásterét. A testület működésének ritkán előforduló hibái még mindig kevesebb kárt okoztak, mint amennyit az eredményezhetne, ha az Országgyűlés alkotmányos ellenőrzés nélkül alkothatna törvényeket. Ez az alkotmányosságot rendítheti meg, ráadásul egy olyan rendszer működését alakítanák, amely egy huszonegy éve tartó fejlődési folyamatban alakult ki. Érdekes kettősség figyelhető meg a konkrét kérdésben. A gazdasági válság alatt a kormányok világszerte igyekeztek súlyosabb adókat kivetni az indokolatlanul magas jövedelmekre, s a társadalom is igazságtalannak érezheti, ha hatalmas összegeket kap egy nagyon szűk réteg munka nélkül. De az alkotmány egyértelmű: visszaható hatállyal nem lehet adókötelezettséget terhelni senkire. Az AB helyesen döntött, a kormány pedig erre átgondolatlanul reagált. A kérdést rendezni kell, de ez legyen a közgazdászok vagy a büntetőjogászok feladata, ne az alkotmányjogászoké.”

Oszkó Péter

közgazdász, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere (a Világgazdaság Online üzleti blogján, oszkopeter. blog.vg.hu)

Egyedi peres eljárások jöhetnek

„Az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítése valójában nem szükségszerűen egyenlő az alkotmányos garanciák teljes felszámolásával. Ha ugyanis egy adott adótörvény például alkotmányellenes, ennek a tényén nem változtat, ha az Alkotmánybíróságnak azt nem lesz joga kimondani és a törvényt is megsemmisíteni. Mert ettől függetlenül a független hazai bíróságok eljárásuk során továbbra is a teljes magyar jogrendszert, s annak minden elemét és szabályát kell, hogy alkalmazzák, s az egyes jogvitákban bizony továbbra is kötelességük lesz az alkotmányos normák érvényesítése is. (…) A kormánypárti frakció által jelenleg a parlament elé benyújtott törvényjavaslatok a végkielégítések eredeti szándék szerinti megadóztatására alkalmatlanok, azt nem fogják tudni biztosítani, legfeljebb a jogsérelmet szenvedett adózók védelmét nem általában az Alkotmánybíróság, hanem egyedi peres eljárások fogják biztosítani. A jelenlegi előterjesztés egyetlen valós joghatása tehát az Alkotmánybíróság hatáskörének jelentős megnyirbálása lesz.” -->