Ezek a legfontosabb megállapításai annak a vizsgálatnak, amelyről az MTA és a Kormányzati Koordinációs Bizottság Tudományos Tanácsa közleményben számolt be a kolontári és devecseri katasztrófa kapcsán - adta hírül a vilagtudomany.hu.
Az ajkai katasztrófáról mindent egy helyen itt olvashat!
Részletezve:
1.) A szerencsétlenség során radioaktív anyag nem került a környezetbe.
2.) A vörösiszap veszélyes, de nem toxikus.
3.) A környezeti károknak és a katasztrófát elszenvedő lakosság sérülésének oka a területet elárasztó vörösiszap magas pH értéke, azaz a folyadék erősen lúgos kémhatása.
4.) A környezeti kár, elsősorban a talajszennyezés egy jól elhatárolható területet érint. A szakszerű és szervezett kárelhárítás folyamatos.
5.) Az elöntött területen kívüli régiót környezeti károk nem érték, a beszáradó iszapból származó szállópor nem mutatható ki.
6.) Az katasztrófában érintett területen a felporzásból származó porszennyezés mértéke nem haladta és nem haladja meg a veszélyes mértéket.
7.) A katasztrófa által sújtott területeken kívül eső régióban folytatott gazdasági tevékenységet nem érintik a történtek.
8.) A lakosság testi épségére vonatkozó hosszú távú kockázati tényezők elemzése szakszerű irányítással zajlik.
A KKB TT ajánlásai a mezőgazdasági területek környezetkímélő és költségtakarékos kármentesítésére:
1. El kell távolítani a szennyezett vizet az árkokból, és minden olyan helyről, ahol jelenleg tócsák találhatók, beleértve a mezőgazdasági táblákat határoló területeket.
2. A helyszíni bejárások és vizsgálatok alapján mára pontosan behatárolható az a terület, ahonnan el kell távolítani a lerakódott vörösiszapot, figyelemmel arra, hogy magát a talajt kizárólag a szükséges mértékben szabad eltávolítani. Ezzel párhuzamosan ki kell jelölni azt a területet, ahová elhelyezhető a földmunkagépekkel letolt iszap és a szennyezett föld.
3. Ki kell jelölni az iszap és a szennyezett föld eltávolítását meghatározó felelős személyt vagy személyeket, és legalább egy olyan szakértőt a helyszíni bejáráson, illetve a mintavételezésben részt vett szakemberek közül, aki az ún. műszaki irányításban segít a feladatokat végrehajtóknak.
4. Az iszapréteggel vékonyan fedett területeken semlegesítő anyagot kell szétszórni- gyors megoldásként, az ún. tárcsázás módszerével, és meghatározni a megfelelő eljárást. A nem szennyeződött, de a környezetüket tekintve érintett területeken talajjavító anyagot (szerves trágya, dudarit, tőzeg stb.) kell alkalmazni, amely a környéken kis szállítási távolságban található.
A Kormányzati Koordinációs Bizottság illetékes munkacsoportja a települések közelében fekvő szántók mintegy kétharmadán javasolja a fenti lépések megtételét, és állást foglalt a szennyezett területek az élelmiszertermelésből történő kivonása mellett. A legelők esetében a bizottság a szántóknál alkalmazható eljárásnál radikálisabb megoldás tart szükségesnek.
A KKB TT az ősz folyamán takaró vetés elvégzését javasolja nagy felszíni borítást biztosító növénnyel, amely kora tavasszal alászántással zöldtrágyázásnak is kiválóan megfelel.
A KKB TT szakértői - köztük az MTA kutatói- folyamatosan végzik a vörösiszap által okozott környezeti károk rövid és hosszú távú enyhítéséhez szükséges további méréseket, és értékelik a vizsgálatok eredményeit. A Magyar Tudományos Akadémia a jövőben is aktív részese marad a helyzet megnyugtató rendezésének.
A vörösiszap veszélyes, de nem toxikus, radioaktív anyag nem került a környezetbe, károkat és a sérüléseket a folyadék erősen lúgos kémhatása okozta. Az elöntött területen kívüli régiót környezeti károk nem érték, a porszennyezés mértéke nem haladta és haladja meg a veszélyes mértéket. A talajszennyezés egy jól elhatárolható területet érint. Ezek a legfontosabb megállapításai annak a vizsgálatnak, amelyről az MTA és a Kormányzati Koordinációs Bizottság Tudományos Tanácsa közleményben számolt be a kolontári és devecseri katasztrófa kapcsán.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.