„A felsőoktatás költséges dolog és az állam az adófizetők pénzéből finanszírozza, ezért jogos, hogy az állam szigorúbban szabályozza az eddigieknél a felsőoktatást” – magyarázta Hoffmann Rózsa. Az oktatási államtitkár szerint a kormány egyik célja, hogy egyértelmű legyen a különbség a főiskolák és az egyetemek között. „Kezd összemosódni a kettő. Vannak egyetemek főiskolai karokkal és léteznek főiskolák egyetemi szakokkal, ideje rendet teremteni ebben a káoszban. A főiskola a gyakorlati életre képez szakembereket, az egyetem pedig az értelmiségi utánpótlás kérdését oldja meg” – hangsúlyozta.
A felvételihez két emelt szintű érettségi lenne kötelező és legfeljebb három intézménybe lehetne jelentkezni. Az új törvény visszahozná a buktatást, vagyis egy hallgató egy tantárgyat maximum csak két alkalommal vehetne fel és a szemeszterek végén két alkalommal tehetne vizsgát belőle, ha ezt mégsem tudja teljesíteni, elbocsátják a felsőoktatási rendszerből. „Egyikünknek sem érdeke, hogy a jövőnkben olyan orvosok, mérnökök, pszichológusok és közgazdászok lássanak el bennünket, vagy irányítsák ezt az országot, akik egyetemista éveik alatt ötször- tízszer nekirugaszkodtak egy-egy vizsgának” – indokolta a szigorítást Hoffmann Rózsa.
Tanulságos példa: a Debreceni Egyetemen évente 1500 hallgató csúsztatja tanulmányait, mert nem sikerül a vizsgája. Így 2-3 évvel később végez, mint kellene.
Megszűntetik a balliberális kormányok által 2005-ben létrehozott gazdasági tanácsokat, felülvizsgálják a 2006-ban általános érvénnyel bevezetett többciklusú felsőoktatási bolognai rendszert és jövőre már új szabályok szerint osztják a pénzt. A vitára bocsátott koncepció gátat szabna az egyetemek mennyiségi törekvéseinek: az állami támogatásnak az eddigi 25 helyett már csak 15 százaléka függene attól, hány hallgatója van. Ellenben a konkrét feladatok ellátásához kötött pénz aránya 50-ről 70 százalékra nőne. Tandíj pedig természetesen nem lesz. Felsőoktatási intézmények bezárását eredményezheti, hogy az oktatók kétharmadának tudományos fokozattal kell rendelkeznie.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) még nem alakította ki álláspontját a javaslatról, arról a jövő héten adnak tájékoztatást. Furcsa lenne azonban, ha egyetértenének a vizsgaalkalmak számának drasztikus csökkentésével. Korábban pedig azért harcoltak, hogy a tanulmányi és vizsgaszabályzat kialakításánál, valamint a vezetői kinevezéseknél megmaradjon az egyetértési joguk a véleményezési lehetőség helyett. Az államtitkárság a szakmai szervezetekkel és a hallgatókkal is egyeztetni kíván, a javaslatokat és a hozzászólásokat december 10-ig várják. A koncepció januárban kerülhet a kormány, áprilisban pedig a parlament elé, így az új felsőoktatási törvény május végére születhet meg.
Diplomásból sosem elég?
Az MSZP szerint a hallgatói normatíva csökkenése azt jelenti, pénzügyi eszközzel kényszerítik az intézményeket arra, hogy kevesebb hallgatót vegyenek fel. „Ha kevesebb diplomás lesz, akkor nőni fog a munkanélküliek száma. A szakképzési rendszert is úgy alakították ki, hogy kevesebben tudnak bejutni” – hangsúlyozta Hiller István, volt oktatási miniszter. Az MSZP nevében azt javasolta, hogy a jelenlegi, 370-400 ezer körüli hallgatói létszámot hosszú távon is őrizzék meg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.