Nem működik a csődtörvény, több a követeléskezelés

A vállalati követelésbehajtásra továbbra is nagy szükség van a magyar piacon, hiszen a késedelmes fizetések száma folyamatosan nő. Jelenleg a vállalatok számláinak kilenc százalékát a 90 napos halasztott fizetési határidőn belül sem egyenlítik ki Magyarországon, és ez a jelenség egyértelmű romlást jelent a válság előtti helyzethez képest, amikor csupán öt százalék volt ez az arány.

Amíg a 60-90 nap közötti késedelem a problémás kategóriába sorolható, addig a 90 napon túli késés esetén már jelentősen csökken annak az esélye, hogy a cég pénzéhez jusson, világítja meg a helyzetet Harka Péter, az Atradius Követeléskezelő magyarországi fióktelepének vezetője.

A szakember szerint az idén 15 százalékkal növekedett a követeléskezelésre átadott ügyek száma Magyarországon. "Ez mindenképpen jó jel, mert úgy tűnik, hogy a magyar cégek is belátták, hogy a külsős behajtó cégek alkalmazása ez egyik legjobb védelmi stratégia a nemfizetések ellen" – jegyzi meg dr. Harka Péter. Ugyanakkor még mindig kevés magyar cég használ külsős követeléskezelőket, ha nemzetközi összehasonlításban vizsgáljuk a kérdést.

A szeptemberben publikált Atradius Global Collections Review adatai szerint magyar cégek kisebb arányban veszik igénybe a követeléskezelési szolgáltatásokat a világátlaghoz viszonyítva, annak ellenére, hogy a hatékony behajtás létszükséglet a cégek egészséges működéséhez. Mindössze a magyar cégek 13 százaléka fordult külsős követeléskezelőkhöz, míg az európai 29, a világátlag pedig 32 százalék ezen a területen.

Azt, hogy a 2009 szeptember 1-én életbe lépett csődtörvény nem működik kellőképpen, jól mutatja, hogy az Atradiusnál lezárt követeléskezelési ügyek száma 10 százalékkal csökkent, míg a nyitott ügyek általános élettartalma 15 százalékkal nőtt. Ennek hátterében az áll, hogy a válság hatására tovább nőtt a felszámolások száma az idén – az Atradius adatai szerint 20 százalékkal - melyek 2-3 évig is eltartanak. Harka Péter azt tapasztalta, hogy a romló fizetési morál következtében több esetben kellett jogi eljárást kezdeményezni, amely szintén évekig tart és megnöveli az ügy élettartalmát. Emellett a peren kívüli behajtási eljárásokban is nő az elhúzódó részletfizetési megállapodások száma, mivel az adós cégek alulfinanszíroztak, nincs bank hitelük és csak így tudnak fizetni.