Egész Magyarország vizsgázik - Orbánnak is váltania kell

A következő esztendő első félévében hazánk lesz az Európai Unió soros elnöke. A közvélemény-kutatások szerint a magyarok nagyobbik fele nem tud erről. Az unió az emberek többsége számára a mindennapoktól távolálló, nem igazán barátságos intézménynek látszik, amely előírásaival állandóan bántóan megköti hazánk mozgásterét. Nálunk a megkérdezetteknek nagyjából húsz százalékkal kisebb része informált az unió dolgairól, mint ahogy azt az uniós elnökség előtt a szlovénok és a csehek között mértek. Mégis a többség, még a Jobbik hívei is, az uniós tagság megtartása mellett áll - mondta Tölgyessy Péter az MR1 - Kossuth Rádióban.

A világválság idején érthetően az unió is nehéz helyzetben van. Egyre több tagállam, először éppen Magyarország szorult rá a többiek támogatására, az unió közvetlen hiteleire. A kezdetben közös piacnak induló szövetség csak úgy képes létezni, ha állandóan mélyíti tagállamai integrációját. A közös pénz feltételezi a tagországok költségvetésének valóságos összehangolását.

 A következő fél év alapkérdése talán éppen ez lesz: miként lehet úgy megvédeni az euró erejét, hogy a bajba jutott államok segítséget kapjanak, de közben a mindig is fegyelmezett költségvetési magatartást tanúsító országok érdekei se túlságosan sérüljenek. A bajba kerülteket kimentő országcsoport, főleg Németország, erősebb garanciákat és bizony szankciókat akar a folyvást túlköltekező államokkal szemben. A legnagyobb exporttal bíró hatalom fölöttébb érdekelt az euró megtartásában, de adófizetői érthetően elvárják, hogy a segítség fejében mások se gazdálkodjanak lazábban a közpénzekkel, mint ők maguk. Ha a görögök és az írek után további országokat kezd ki a fizetésképtelenség réme, akkor a magyar elnökség ugyancsak izgalmas fél évre eshet.

De a többi várható téma is fontos lesz: kezdődik a 2014 utáni uniós költségvetési keretekről, a fejletlenebb országoknak jutó támogatásokról való alkudozás. Újraindul a pénzek közel felét elvivő közös agrárpolitika eddig megoldhatatlannak látszó reformjának vitája. Hazánk ebben a fél évben szeretné befejezni Horvátország felvételi eljárását. Márciusig dönteni kell Románia és Bulgária határellenőrzés nélküli Európához való csatlakozásáról. A magyar elnökség közös romaintegrációs, valamint Duna-völgyi együttműködési stratégiát készül elfogadtatni.

A soros elnökséggel egész Magyarország vizsgázik. Az elnök nem országa nevében beszél, hanem az unió egészét képviseli. Nem a saját, hanem a 27 tagállam ügyeit intézi. A tagfelvételre sokáig váró, a váltig külső elvárásokat teljesítő Magyarország most először kerül abba a helyzetbe, hogy Európa nevében szólhat. Ez teljesen más szerep, mint amit a magyar politikusok és közvélemény évszázadok óta megszokott. A régi sérelmi hozzáállással, a harsány követelődzés és a meghunyászkodó lapítás párosításával, a potyautas magatartásával most aligha szerezhetünk hazánknak előnyöket. Viszont fantáziadús kompromisszum-indítványokkal, türelmes közvetítéssel olykor kis állam is fontos pozíciót vívhat ki magának. Ám ez egészen más magatartást kíván, mint amit Orbán Viktor idehaza képvisel. A látványpolitizálás, az ellenvéleményen lévők lármás terelgetése könnyen visszaüthet. 2003-ban Silvio Berlusconi az uniós elnökségéről szóló európai parlamenti vitában az otthoni kormányzását és médiamonopóliumát élénken bíráló német szociáldemokrata Martin Schulzot az egykori koncentrációs táborok kápóihoz hasonlította. Ezután az egyébként inkább sikeres elnökséget vivő olasz kormányfőt a mértékadó európai sajtó csaknem egyöntetűen az unió vezetésére alkalmatlan személynek minősítette.