Választás, nyugdíj, iszapömlés - Ez történt 2010-ben

Január

Pécs Európa élén
Hivatalos nyitóünnepséggel kezdetét vette a Pécs 2010 Európa kulturális fővárosa program, Magyarország egyik legnagyobb kulturális eseménysorozata. A magyar város Essennel és Isztambullal közösen kapta meg ez évre az Európa kulturális fővárosa címet.

Elmeszelték az ingatlanadót
Visszamenőlegesen megsemmisítette a köznyelvben „vagyonadónak” nevezett törvény ingatlanokra vonatkozó rendelkezéseit az Alkotmánybíróság. A tervek szerint a 30 millió forintnál értékesebb ingatlanokra kellett volna adót fizetni.

Sztrájk a BKV-nál
Hatnapos, Budapest közlekedését megbénító sztrájkot tartottak a szakszervezetek a BKV-nál a kollektív szerződésről szóló tárgyalások eredménytelensége miatt. A sztrájkbizottság szerint a munkabeszüntetés sikeres volt, mivel megőrizték a munkavállalók szociális juttatásait.

Kivégezték „Vegyi Alit”
Kivégezték Haszan al-Madzsídot, Szaddám Huszein egykori iraki diktátor első unokatestvérét. A Vegyi Ali néven is ismert politikust háromszor ítélték halálra 2007 és 2009 között a Szaddám-rezsim idején népirtások miatt.

Földrengés Haitin
A Richter-skála szerinti hetes erősségű földrengés pusztított a karibi térségben lévő Haitin. A katasztrófa következtében az ENSZ becslései szerint mintegy 250-300 ezer ember vesztette életét, további 300 ezer megsérült, 1,2 milliónyian pedig hajléktalanná váltak a kilencmillió lakosú országban. 

A világ legmagasabb tornya
Az arab emírségekbeli Dubaiban megnyitották a világ legmagasabb épületét, a Burdzs Kalifát. A 828 méter magas, lakóépületként és irodaházként is működő torony több mint 160 használható emeletből áll, felépítése 1,8 milliárd dollárba került.

Fordulat Chilében
A jobboldali Sebastian Pinera került ki győztesen a chilei elnökválasztás második fordulójából. A milliárdos győzelmével két évtizedes baloldali kormányzás ért véget.

Választási botrány Srí Lankán
A hivatalban lévő elnök, Mahinda Radzsapaksze nyerte a választásokat Srí Lankán. Az eredmény láttán az alulmaradt ellenzéki jelölt, Szárát Fonszeka azzal vádolta meg a kormányt, hogy elloptak tőle több mint egymillió szavazatot. A voksolás után néhány nappal a rendőrség razziát tartott Fonszeka hivatalában, és letartóztatta stábjának tizenöt tagját.

Eladták a legendás édességgyártót
Eldőlt, hogy az amerikai Kraft Foods kezébe kerül a Cadbury édességgyártó csoport. Az egyik legpatinásabb brit nagyvállalatért mintegy 12 milliárd fontot fizetett a világ második legnagyobb élelmiszer-ipari cége.

Február

Globális bankadó
A brit kabinet által korábban javasolt banki különadó globális alkalmazásának vizsgálatát javasolták a fejlett ipari államokat tömörítő G7 tagjai Kanadában. Az USA, Japán, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Kanada pénzügyiminiszterei csupán annyit szögeztek le találkozójukon, hogy az új adó nem zavarhatja meg a globális gazdaság talpra állását.

Közműtartozások
A 2009–10. év telén is tovább nőttek a magyarországi közműtartozások a lakossági, illetve a kis- és középvállalati fogyasztók körében. Az áram-, gáz- és távhőszolgáltatók a fizetési morál romlásáról is beszámoltak, és nem csak a rossz jövedelmi helyzetben lévők esetében.

Pert vesztett az állam
Elvesztette a magyar állam azt a pert, amelyet egy évtizeddel korábban nyújtott be 173 milliárd forint kártérítésért a Postabank könyvvizsgálóival szemben. A felperes állítása szerint a Deloitte, az Arthur Andersen és a Prudentia hozzájárult ahhoz, hogy a Postabank üzleti helyzetéről hamis kép alakuljon ki. A Legfelsőbb Bíróság elutasította az állam felülvizsgálati kérelmét.

Új Európai Bizottság
Késve és kritikákkal körítve szavazta meg az Európai Parlament a José Manuel Barroso vezette új Európai Bizottságot. A voksolást megelőzően a biztosjelöltek parlamenti meghallgatása egyes esetekben vesszőfutássá fajult. Az első bolgár jelöltnek, Rumiana Zselevának például vissza is kellett lépnie, mivel az EP nyugtalanítónak tartotta zavaros üzleti kapcsolatait.

Görög mentőcsomag
Elvi megállapodás született a görögöknek nyújtandó pénzügyi mentőcsomagról az uniós vezetők csúcstalálkozóján. A részletek kapcsán ugyanakkor éles vita robbant ki a tagállamok és az Európai Központi Bank között, miután a frankfurti pénzintézet a korábbinál szigorúbb megtakarítási követeléseket fogalmazott meg Athénnal szemben. A Nemzetközi Valutaalap esetleges bevonásával kapcsolatban megoszlottak a vélemények a tagállamok között.

Malév-bankgarancia
A Vnyesekonombankkal szembeni 32 millió eurós bankgarancia lehívására utasította a Malév Vagyonkezelő Kft.-t a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács. A lépésre azután került sor, hogy nem sikerült megállapodni a Malév helyzetének rendezéséről az orosz tulajdonostárs Vnyesekonombankkal.

Visszahívás a Hondánál
Összesen 438 ezer autó visszahívását jelentette be a Honda a légzsákok meghibásodása miatt. A japán cég 2008-ban négyezer gépkocsit rendelt vissza hasonló probléma miatt, 2009-ben pedig 510 ezer autót vont be.

Ítélet a Globex-ügyben
Jogerős ítélet született a Globex csoport két vezetője ellen csaknem tizenkét évvel korábban elindított büntetőperben. Vellai Györgyikét hat-, Vajda Lászlót pedig négyévi börtönnel sújtotta az ítélet.

Történelmi kamatvágás
Rekordalacsony szintre, 5,75 százalékra csökkent az irányadó kamatláb a Magyar Nemzeti Bank döntése nyomán. A jegybank szerint a stabilitás lehetővé tette a kamatláb leszállítását, jóllehet romlottak az inflációs kilátások.

Március

Szigorodó hitelezés
Március elsejétől szigorodtak a devizahitelhez jutás feltételei. Az új szabályok szerint a forinthiteleknél a kihelyezett összeg nem haladhatja meg a fedezetként felajánlott ingatlan értékének a 75, euróhitel esetében a 60, más devizahitel esetében pedig a 45 százalékát. Pénzügyi lízing esetén a hitel-fedezet arány legfeljebb 80, 65, illetve 50 százalék lehet.

Börtön Zuschlagnak
Nyolc év és hat hónap börtönbüntetésre ítélte a Bács-Kiskun Megyei Bíróság Zuschlag Jánost. A vád szerint az MSZP egykori országgyűlési képviselője 75 millió forint állami támogatást vett fel civilszervezeteknek hamis indokokkal. A vádlott a kár nagy részét megtérítette.

Magyar cégeké Overdose fele
Megvette a magyar „csodaló”, Overdose tulajdonjogának ötven százalékát öt magyar nagyvállalat. Az Euroinvest, az OTP Bank, a Közgép, a Mol és a CIG Pannónia Biztosító összesen 200 millió forintot fizetett az ez alkalomból létrehozott Overdose Vagyonkezelő Kft. feléért, a másik ötven százalék Overdose korábbi százszázalékos tulajdonosáé, Mikóczy Zoltáné lett.

Terror Moszkvában
Pokolgépes merényleteket hajtottak végre a gyanú szerint csecsen terroristák a moszkvai metróban, amelynek következtében mintegy negyven ember vesztette életét.

Kormánycsere
Az ukrán parlament megvonta a bizalmat Julija Timosenko miniszterelnöktől és kormányától, és Mikola Azarovot választotta meg kormányfőnek. Az új koalíció a Viktor Janukovics új ukrán elnök vezette Régiók Pártja, az Ukrajnai Kommunista Párt és a házelnök vezette Litvin Tömb között aláírt megállapodás alapján alakult meg.

Egészségügyi reform
Megszavazta Barack Obama átfogó egészségügyi reformját a washingtoni képviselőház. Az átalakítások eredményeként 2016-ra az amerikai lakosság 95 százalékának lesz valamilyen egészségbiztosítása a jelenlegi 85 százalékkal szemben. A reform keresztülvitele Obama elnökségének addigi legnagyobb sikere volt elemzők szerint.

Véres választások
Ijád Allávi volt miniszterelnök Iraki Blokkja jutott a legtöbb képviselői helyhez az iraki parlamenti választásokon, amelyen 12 millió választópolgár vett részt. A voksolást terrortámadások kísérték, amelyek nyomán egy lakóház is romba dőlt és több tucatnyian meghaltak.

Görög megszorítások
Jóváhagyta a görög parlament a Jeórjiosz Papandreu vezette kormány költségvetési csökkentéseket tartalmazó csomagját. A görög államháztartás rendbetételét célzó program keretében befagyasztották a közalkalmazotti béreket és nyugdíjakat, tíz százalékkal megnyirbálták a közszolgálati bónuszkifizetéseket, kedvezményes adókulcsokat szüntettek meg és emeltek egyes adókat. A törvény a közszférában összesen 4,8 milliárd eurós költségvetési csökkentést ír elő.

Április

VÁLASZTÁSOK
A Fidesz és a KDNP szövetsége nyerte meg az országgyűlési választásokat, a listás szavazatok 52,73 százalékát megszerezve. Az eredmény nem keltett meglepetést, a valódi kérdés már hónapokkal a választás előtt is az volt, megszerzi-e a pártszövetség a kétharmados alkotmányozó többséget. Végül a 176 egyéni választókörzetből 173-ban ők nyertek, így öt mandátummal a kétharmad fölé kerültek (263 parlamenti hely). A siker Magyarországon még egy szempontból történelmi: az eddigi legnagyobb fölényt hozó 1994-es választáson sem történt meg, hogy már az első forduló estéjén matematikailag is biztos legyen, ki alakíthat kormányt.

ÁTRAJZOLT TÉRKÉP
Rendszerváltó pártok tűntek el és két új formáció is bejutott a parlamentbe. A legerősebb ellenzéki párt mindettől függetlenül az MSZP lett (19,3 százalék, 59 mandátum). Második próbálkozásra jutott parlamentbe a Jobbik (16,67 százalék, 47 mandátum), a másik újonc pedig a csupán két évvel korábban alakult LMP (7,48 százalék, 16 mandátum). A választás egyértelmű vesztesei a rendszerváltás nagy pártjai: az SZDSZ kiesése már április előtt eldőlt azzal, hogy önálló listát nem indítottak, csupán néhány vezetőjük felkerült az MDF listájára, a Bokros Lajossal kampányoló régi rivális pedig csupán a szavazatok 2,67 százalékát szerezte meg.

MEGBÉNULT A LÉGI KÖZLEKEDÉS
Napokra leállt Európa nagy részének légi forgalma az izlandi Eyjafjallajökull vulkán kitörésekor a légkörbe jutott hamu miatt. A személyforgalom mellett az ipar is jelentős károkat szenvedett a szállítás szünetelése következtében.

BIZTONSÁGI CSÚCS
Nemzetközi nukleáris biztonsági csúcsértekezletet tartottak Washingtonban. A 47 részt vevő ország vezetői szándéknyilatkozatot fogadtak el a felhalmozott nukleáris anyagok biztonságának fokozásáról.

GYÁSZBAN LENGYELORSZÁG
Kilencvenhatan, többségükben magas rangú állami vezetők vesztették életüket, amikor Szmolenszk mellett lezuhant az oroszországi látogatásra utazó lengyel küldöttség repülőgépe. Az áldozatok közt volt Lech Kaczynski elnök, a lengyel külügyminiszter, a nemzeti bank elnöke, tizenkét parlamenti képviselő és a hadsereg több vezetője is.

OLAJKATASZTRÓFA
Felrobbant és elsüllyedt az Egyesült Államok partjainál a British Petroleum olajfúró tornya, a Deep-water Horizon. A becslések szerint mintegy 780 millió liter olaj ömlött a tengerbe július közepéig, vagyis ez volt az elmúlt évtizedek legnagyobb, ember által okozott természeti katasztrófája.

START-III EGYEZMÉNY
Barack Obama amerikai és Dmitrij Medvegyev orosz elnök Prágában aláírta a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről szóló START-III szerződést. Mindkét fél kiemelte: az önkorlátozás jelentős lépés a bizalom erősítése és az atomfegyverek nélküli világ megteremtése felé.

Május

ÁRVÍZ ÉSZAKON
Több száz házat pusztított el az áradás Észak-Magyarországon. A károk legnagyobb része Edelényt és Felsőzsolcát érintette, de egy hétre Borsod-Abaúj-Zemplén megye teljes területén veszélyhelyzetet rendeltek el. Az árvízi védekezésre 1,38 milliárd forintot szánt az állam egy hét leforgása alatt, a lakhatatlanná vált házak tulajdonosai novemberre kaptak újakat.

GYORSSEGÉLY GÖRÖGORSZÁGNAK
Megszületett az EU, az IMF és Görögország megállapodása. Athén 110 milliárd eurót kapott, ezért kemény megszorító csomagot vállalt fel. Az államháztartási hiányt a GDP 3 százaléka alá kell csökkenteni 2014-re. Megszűnt a 13. és 14. havi bér a közszférában, nyugdíjmegszorítások léptek életbe, és három évre befagyasztották a béreket. A megszorítások ellen rendkívül heves tüntetések folytak a nagyobb görög városokban, napokra megbénítva az országot.

KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁG
Kedvezményesen szerezhetik meg a magyar állampolgárságot a határon túli magyarok, számukra nem szükséges magyarországi bejelentett lakcím és állampolgársági vizsga. A törvény mindazokra vonatkozik, akik felmenői közt volt magyar állampolgár, igazolja magyar nyelvtudását és büntetlen előéletű.

ÚJ KORMÁNY
Rövid átadás-átvételi folyamat után május 29-én letette az esküt a második Orbán-kormány. A kormányzati struktúrában jelentős centralizáció történt, az átszervezések és összevonások után mindössze nyolc minisztérium maradt. A gazdasági kérdések nagyobbrészt a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztériumban és a Fellegi Tamás által irányított Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban összpontosulnak. Az újonnan felállított Belügyminisztériumot ismét Pintér Sándor vezeti, a külügyekhez pedig szintén az előző Orbán-kormány alatti vezetője, Martonyi János tért vissza. A vidékfejlesztési miniszter Fazekas Sándor, a honvédelmi tárca irányítója Hende Csaba, a nemzeti fejlesztési miniszter pedig Réthelyi Miklós lett. Két miniszterelnök-helyettest neveztek ki: Navracsics Tibort, aki egyben közigazgatási és igazságügy-miniszter is lett, valamint Semjén Zsoltot.

BRIT KORMÁNYVÁLTÁS
A második világháború lezárása óta először vezeti koalíciós kormány Nagy-Britanniát: a Liberális Párt meglepő mértékű erősödése miatt a választáson győztes konzervatívok nem szerezték meg egyedül a parlamenti többséget. Így is David Cameron lett az új miniszterelnök, a két addigi ellenzéki párt gyors és sikeres koalíciós tárgyalásai után. Az új kormány már a megalakulása utáni első napokban komoly gazdasági megszorításokba kezdett.

LÉTSZÁMCSÖKKENTÉS
A következő választástól legfeljebb kétszáz fős Országgyűlés lehet Magyarországon. Erről első intézkedései közt döntött az újonnan felállt törvényhozás, a választási rendszer részleteinek kidolgozása azonban még várat magára.

Június

EGÉSZSÉGÜGY
A kormányalakítást követően Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkára azonnali intézkedéseket jelentett be a Világgazdaság június 10-én tartott egészségügyi szakkonferenciáján. Megszüntették az Egészségbiztosítási Felügyeletet azzal az indokkal, hogy azt a korábbi kormány a több-biztosítós modell érdekében hívta életre. Felfüggesztették a kórházakban a gyógyítási minimumfeltételekről szóló rendeletet, mert az intézmények többsége nem felelt volna meg sem a tárgyi, sem a személyi előírásoknak, így nem kapott volna működési engedélyt az ÁNTSZ-től. Tárgyalást kezdeményeztek a Magyar Rezidens Szövetséggel, és eltörölték azt a rendeletet, amely négy évre egy adott kórházhoz kötötte volna a szakvizsgát tett fiatal doktorokat. A patikamoratóriummal megállították a további gyógyszertári liberalizációt. Felfüggesztették a patika–OEP online rendszer éles beindítását a működést veszélyeztető adminisztrációs hibák kiküszöböléséig. Öt évre visszamenőleg nyilvánosságra hozták az egészségbiztosító különféle kasszáinak költésével kapcsolatos szerződéseket.

TÖRÉKENYSÉG
Magyarország helyzetét nagyon törékenynek minősítette José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, miután Brüsszelben Orbán Viktor miniszterelnökkel egyeztetett. A bizottsági elnök sürgette az új magyar kormányt a deficitcsökkentésben és a szükséges strukturális reformok végrehajtásában, ugyanakkor elismerte a költségvetési konszolidáció terén elért addigi eredményeket. Ekkor vált világossá, hogy a kormány mozgástérbővítő törekvése falakba ütközik, így kénytelen lesz tartani a 3,8 százalékos éves deficitcélt.

ELLENŐRZÉS
A hitelminősítők alaposabb ellenőrzéséről döntött az Európai Bizottság, és a jogszabályok megsértése esetén bírságot is kilátásba helyezett az unió. A tervezett európai pénzügyi felügyeleti szervhez rendelték a feladatot. A belső piacért és a szolgáltatásokért felelős biztos, Michel Barnier tervei szerint az egységes európai felügyelet gyanús esetben házkutatást tarthatna az adott hitelminősítő irodájában, üzleti dokumentumokat kérhetne be, és kihallgathatná az esetleges gyanúsítottakat.

ÁLLAMCSŐD?
A magyar gazdaság államcsődközeli helyzetéről beszélt Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere egy konferencián. A kijelentés erőteljes reakciót váltott ki a befektetők körében. Néhány napig intenzíven gyengült a forint, és az állampapírhozamok emelkedésnek indultak. A tőzsde is mélyrepülésbe kezdett.

KÁRENYHÍTÉS
Leminősítette a brit BP olajtársaságot a Fitch Ratings arra hivatkozva, hogy a Mexikói-öbölben történt fúrótorony-katasztrófa miatt folyamatosan növekednek a cég üzleti és pénzügyi profitját terhelő kockázatok. A BP vezetése is elismerte, a társaság nem készült fel teljes mértékben az ilyen katasztrófák kezelésére. A társaság olajlelőhelyektől is kénytelen volt megszabadulni, hogy a kárenyhítéshez szükséges forrásokat előteremtse.

29 PONTBAN
Orbán Viktor bejelentette első gazdasági akciótervét, amely „a 29 pont” néven híresült el. A különadókon kívül ez több, kisebb kört érintő változást tartalmazott, mint például a házi pálinkafőzés engedélyezése.

Július

AKCIÓTERV
A parlament megszavazta az Orbán-kormány első meghatározó gazdasági törvénycsomagját. Ebben volt benne a bankadó bevezetése, a társasági nyereségadó csökkentése (gyakorlatilag 10 százalékosra), a kétmillió forintos fizetési limit bevezetése a közszférában s a 2 millió forint feletti végkielégítések 98 százalékos adóval sújtása.

MFB-HATALOMÁTVÉTEL
A Magyar Fejlesztési Bank a kormányváltás után a vagyontörvény módosítása nyomán hozzá került 44 állami tulajdonú vállalat közül július végére 42-nél menedzsmentcserét hajtott végre. Egyébként a portfólióban van olyan cég, amely felett a tulajdonosi jogokat ugyan immár az MFB látja el, de a szakmai irányítás nem az MFB „anyaminisztériumához”, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz, hanem egy másik tárcához, a nemzetgazdaságihoz tartozik.

ELZÁRT IMF-CSAPOK
Az Orbán-kormány köszönte, de nem kért többet az IMF-ből és az IMF-től. A miniszterelnök, gazdasági minisztere és a kabinet több más tagja is többször, többféle fórumon jelezte: Magyarország nem kívánja lehívni a 2008 őszén az IMF-fel, az EU-val és a Világbankkal létrejött mentőcsomagból még megmaradt részleteket. Egyben arra is utaltak, hogy nem kérnek az IMF jó tanácsaiból. Mindenesetre a hitelmegállapodás szokásos felülvizsgálata anélkül ért véget júliusban Budapesten, hogy lezárták volna azt.

VITA AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKKAL
Alig pár héttel az Orbán-kormány beiktatása után az Európai Központi Bankkal is megvolt az első összezördülés. Ezt az váltotta ki, hogy a kormány Simor Andrásra, a Magyar Nemzeti Bank elnökére és a jegybank vezetőire is vonatkoztatta az állami szférában bevezetni kívánt kétmillió forintos fizetési plafont. Ez az EKB értelmezése szerint sérti az MNB vezetőinek személyi függetlenségét.

STRESSZTESZTEK
A vártnál jobb lett az európai banki stressztesztek eredménye. Mint kiderült, csak hét hitelintézetnek lenne szüksége külső injekcióra ahhoz, hogy a gazdasági környezet romlása esetén teljesíteni tudja a 6 százalékos tőkemegfelelési limitet.

BUKÁS
Megbukott a Ferihegyi repülőtér a vizsgán: egy uniós audit akadályát nem sikerült venni, ennek következtében a repülőteret a nem biztonságos kategóriába sorolták. A leminősítés után szigorú szabályokat léptettek életbe Ferihegyen, s télen sikerült visszaszerezni a korábbi státust.

SZÉCHENYI-TERV II
A második Orbán-kormány döntött arról, hogy elindítja a második Széchenyi-tervet. Júliusban tették közzé a Új Széchenyi-terv (ÚSZT) vitairatát, s bejelentették: konzultációk után 2011. január közepére állítják össze a végleges fejlesztési tervet. Az ÚSZT-ben hét terület kapott kiemelt szerepet, ezek: az egészségipar, a zöld gazdaságfejlesztés, a lakásprogram, az üzleti környezet fejlesztése, a tudomány-innováció, a foglalkoztatás és a közlekedés-tranzitgazdaság.

Augusztus

Új médiaszabályozás
Orbán Viktor miniszterelnök Szalai Annamáriát nevezte ki kilenc évre a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság élére. Ezzel a korábbi fideszes médiapolitikus lett az Országos Rádió és Televízió Testület jogutódjaként működő Médiatanács elnöke is. A négyfős tanácsban elvileg az ellenzék is kapott volna helyet, ám mivel az MSZP, az LMP és a Jobbik nem tudott megegyezni a jelölt személyében, mind a négy jelenlegi delegált a kormánypárt oldaláról érkezett. Ekkor döntöttek arról is, hogy a jövőben a közszolgálati hírforrás kizárólagos joggal a Magyar Távirati Iroda lesz, további műsorok készítéséről pedig a Műsor-szolgáltatási Alap gondoskodik.

Alacsonyabb társasági adó
Az első 500 millió forint nyereség után csupán 10 százalékos társaságiadó-kulcsot kell fizetni az augusztusban elfogadott új szabályozás szerint, a 19 százalékos, „eredeti” mérték csak az e feletti nyereségre vonatkozik. Ezzel a magyar vállalkozások legalább kilenctizedének jelentősen csökkent az adóterhelése.

Átalakuló közteherviselés
Évi mintegy kétszázmilliárd forintos különadót vetett ki a kormány a pénzügyi szervezetekre, vállalkozásokra. Határozott az Országgyűlés arról is, hogy a végkielégítések után 2005 elejétől visszamenőleg 98 százalékos különadót kell befizetni. Emellett azonban hatályon kívül helyezték az úgynevezett tevékenységre jellemző keresetet mint adó- és járulékalapot, valamint illetékmentessé vált az öröklés és az ajándékozás az egyenes ági rokonok között.

Hatalmas adósság az egészségügyben
Teljes körű adósságfelmérést készítettek az egészségügyi intézményekben. Mivel a korábbi felmérésekben nem vett részt valamennyi intézmény, az adatok nem voltak validak. Kiderült, hogy július 31-én meghaladta a 72 milliárd forintot az intézmények tartozása, ebből 36,5 milliárd volt a lejárt számla. Tárgyalásokat kezdeményeztek az adósságrendezés feltételeiről.

Magyar katonahalál Afganisztánban
Egy támadásban életét vesztette egy magyar katona Afganisztánban, a további három súlyosan sérült magyar katona egyike pedig két héttel később halt meg. Hende Csaba honvédelmi miniszter nem tagadta, hogy a biztonság romlik az országban, ennek ellenére Magyarország nem hívja vissza az ott állomásozó csapatokat.

Bányaomlás Chilében
Augusztus elején Chilében 33 bányász rekedt hétszáz méteres mélységben egy bányaomlás miatt. A mentőcsapatok csak október közepére érték el a pórul járt munkásokat.

Özönvíz Pakisztánban
Hatalmas mennyiségű csapadék keserítette meg Pakisztán életét, az áradásokban 1700-an vesztették életüket, az anyagi kár pedig meghaladta a 40 milliárd dollárt. A özönvizet a szokatlanul csapadékos monszun okozta, melynek hatására az Indus és több kisebb folyó is kilépett medréből.

Szeptember

ÉRDEKEGYEZTETÉS
Ha formálisan is, de az új kormány megalakulása után négy hónappal mégiscsak összeült az Országos Érdekegyeztető Tanács. Miközben az ülést feszült várakozás előzte meg, maga a tanácskozás formális volt csupán, bár a munkaadók és a munkavállalók nehezményezték, hogy a döntésdömpingben nem kérték ki a véleményüket.

FOGY A MAGYAR
A lélektani tízmillió alá süllyedt a magyarok lélekszáma – tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal. Szakértők valószínűnek tartják, hogy negyven éven belül újabb egymillióval csökken a lélekszám.

OROSZ PRIVATIZÁCIÓ
Vonzó állami tulajdonokat hirdet meg Oroszország magánosításra – döntött a moszkvai kormány. A privatizálandó vagyonban található részesedés energetikai cégekben éppen úgy, mint hajótársaságé, jelzálogügynökségé vagy éppen vasút-üzemeltetőé. Ugyanakkor a befektetőket sok minden óvatosságra inti, egyebek között az, hogy a politikai stabilitás egy ember személyén, a jelenlegi kormányfőn, Vlagyimir Putyinon múlik.

MERKEL-DIADAL
Angela Merkel német kancellárt tartják a befektetők a legnépszerűbb politikusnak a világon: ő nyerte a Bloomberg globális felmérését, 70 százalékos szavazati aránnyal. Az elismerést azzal vívta ki, hogy a leghatározottabban tett a deficit lefaragása érdekében, illetve az eurózóna megmentéséért.

MEGÁLLAPODÁS DÉL-KOREÁVAL
Szabad kereskedelmi egyezményt kötött az Európai Unió és a Koreai Köztársaság. A remények szerint ez hozzájárulhat ahhoz, hogy belátható időn belül megduplázódjon a kétoldalú kereskedelmi forgalom. A többi között megszűnnek az uniós iparcikkekre és agrártermékekre kivetett vámok, könnyebbé válik a hozzáférés az ázsiai ország szolgáltatási piacához, s uniós cégek is részt vehetnek koreai közbeszerzésekben.

BEFEKTETÉSEK
A nagy autóipari bejelentések hónapja volt a szeptember. Először a General Motors hozta nyilvánosságra, hogy 500 millió eurós fejlesztést hajt végre Magyarországon; ezzel 800 munkahelyet teremt, s évi 500 ezerrel bővíti motorgyárának kapacitását. A bejelentés után két nappal érkezett a hír: az Audi 900 millió eurós beruházással 1800 munkahelyet teremtve teljes gépkocsigyártást hoz hozzánk, az A3-as egy új változatából évi 125 ezer darabot gyárt majd. Ezzel személygépkocsi-gyártásban komoly tényezővé válik Magyarország, ahol már nagyban zajlik a Mercedes kecskeméti gyárának az építése, illetve a Suzuki is folyamatosan fejleszt nálunk.

ÁLLAMI MANKÓ
Állami segítséget kapott a Malév Zrt. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 14,7 milliárd forinttal megemelte a légitársaság tőkéjét, és egy újabb, 5,7 milliárd forintos hitel nyújtásáról is döntött a cég számára.

Október

Görög tűz
Munkabeszüntetések bénították meg Görögországot is, amikor a rendkívül rossz fiskális mutatókkal rendelkező ország kormányzata a hónap elején bejelentette megszorító csomagjának részleteit. A demonstrálók több esetben rongáltak meg középületeket, és nyílt harcba keveredtek a kivezényelt rendőri egységekkel.

Iszapömlés
Magyarország talán legsúlyosabb ipari katasztrófája történt október 4-én, amikor átszakadt a Mal Zrt. Ajka melletti zagytározójának gátja, és csaknem egymillió köbméter lúgos vörösiszap zúdult a környékre. A katasztrófában tíz ember életét vesztette, több mint százan súlyos égési sérüléseket szenvedtek a maró hatású anyagtól. A kiömlő iszap jelentős pusztítást végzett Devecser, Kolontár, valamint Somlóvásárhely épületeiben és a helyiek ingóságaiban, valamint számos háziállatot is elpusztított. Az anyagi kár több milliárd forintra tehető. A hígabb, lúgos anyag a Torna patakon keresztül eljutott a Marcal folyóba, valamint a Dunába, előbbinek gyakorlatilag a teljes élővilágát kipusztítva. Bár az alumíniumipari cég minden felelősséget elhárított, a cég vezetőjét, Bakonyi Zoltánt, valamint több más menedzserét is közveszélyokozással gyanúsítja a rendőrség. A kormány a balesetre reagálva elfogadtatta a parlamenttel azt a javaslatot, amelynek értelmében állami irányítás alá helyezték a céget. A helyreállításra az állami pénzen túl országos méretű adakozás kezdődött, ám az összegyűlt 1,6 milliárd forintnak eddig csak a tizedét kapták meg a károsultak.

Voksolás
Megismételte tavaszi győzelmét a Fidesz-KDNP az október elején tartott önkormányzati választásokon. A jobboldal Tarlós István személyében a rendszerváltás óta először adott főpolgármestert, többségbe került a Fővárosi Közgyűlésben s a kerületek irányításában, és a kormánypártok jelöltjei vezethetik a megyéket is. A megyei jogú városok közül csak Szegeden maradt meg a szocialista polgármester, és a 119 kisvárosból is csupán nyolcat vezet baloldali politikus.

Tiltakozás
Sztrájkok és tüntetések kísérték végig a hónapot Franciaországban, ahol a kormányzat új nyugdíjtörvénye ellen tiltakoztak a demonstrálók. A reform legfőbb eleme a nyugdíjkorhatár 60-ról 62 évre történő emelése volt. A teljes körű munkabeszüntetések során megbénult országban a tüntetők többször összecsaptak a rohamrendőrökkel.

Díjazottak
Peter A. Diamond, Dale T. Mortensen és Christopher A. Pissarides közgazdászok megosztva vehették át az idei közgazdasági Nobel-díjat a munkaerőpiacot érintő kutatásaik elismeréseként.

Egészségügy
Döntött a parlament arról, hogy az Egészségbiztosítási Alap 2007. évi megtakarításának terhére 27,5 milliárd forint többletforrást juttat a gyógyítóágazatnak.

Botrány a Toyotánál
Csaknem másfél millió autó visszahívását rendelte el a Toyota, miután kiderült, hogy a Lexus és az Avalon modellek fékberendezésében és üzemanyag-adagolójában komoly meghibásodások lépnek fel.

November

KÜLÖNADÓK
Kiderült, hogy minden jel szerint nem is lesznek annyira átmenetiek a különadók. Jövőre ugyanis 370 milliárd forintot vár a kormányváltás óta bejelentett külön- és válságadókból a kabinet, ám a november 10-én közzétett fejezeti kötetek szerint 2012-ben 280,5, 2013-ban 203 és 2014-ben is ugyan-ennyit remél.

VÁLSÁGHULLÁMOK
Novemberben is hangos volt Európa az egyes tagállamok – köztük több euróövezeti ország – csődközeli helyzetétől. Az EU pénzügyminiszterei válságtanácskozást is tartottak Brian Cowen ír miniszterelnökkel. Ezen egy 85 milliárd eurós mentőcsomagról is döntöttek, amely Írország bankrendszerét segíti ki.

FESZÜLTSÉG A KÉT KOREA KÖZÖTT
Ismét éleződött a helyzet a Koreai-félszigeten. Észak-Korea ugyanis dél-koreai területeket vett tüzérségi tűz alá. Habár a két Korea között rendszeresek a kisebb-nagyobb konfliktusok, elemzők attól tartanak, hogy az utódlás előtt álló Észak-Korea most ellenőrizhetetlen eseményeket is elindíthat.

KILÁTÁSOK
Élesen nekiment az Európai Bizottságnak a magyar kormány amiatt a makro-előrelejzés miatt, amely szerint mind az államadósság, mind a költségvetési hiány emelkedik az elkövetkező két évben. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter hiteltelennek és professzionálisan megalapozatlannak nevezte a prog-nózist.

ÁLLAMOSÍTÁS
Hárommillió magán-nyugdíjpénztári tagot érint érzékenyen az Orbán-kormány nyilvánosságra hozott terve a magánnyugdíjpénztárak „államosításáról”. Többek között az Európai Unió több magas rangú vezetője is figyelmeztetéseket küldött Budapestnek.

(RÉSZ)SIKER
Magyarország hat hellyel előrelépett a Világbank üzleti környezetet vizsgáló listáján. 183 ország közül a 46. lett hazánk. Emellett felkerültünk arra a tízes listára is, amelyen a tavaly június és ez év május között a legtöbb pozitív változást végrehajtó államok szerepelnek.

VERESÉG FÉLIDŐBEN
Az E