Veszélybe kerülhet a magyar elnökség?

Egyértelműen veszélyezteti a januárban startoló magyar EU-elnökség sikerét az a széles körű tiltakozási hullám, amelyet a múlt héten elfogadott, kritikusai szerint a sajtószabadságot komoly mértékben korlátozó médiatörvény váltott ki Európában és a tengerentúlon – állítják a Világgazdaság által megkérdezett szakértők. Kende Tamás, az ELTE Nemzetközi Jogi Tanszékének adjunktusa úgy véli, az elnökség elvileg jó alkalom lehet a magyar diplomácia néhány fontos, egyéb célkitűzésének elérésére.

A médiatörvényt övező „szokatlanul negatív nemzetközi sajtóvisszhang” miatt azonban az elnökség „jelenleg komoly ellenszélben” kényszerül helytállni, és el is veszíthet néhányat a lehetőségek közül. Kende szerint attól nem kell tartani, hogy a tagállamokkal nyílt konfliktusba bonyolódnánk, mivel a következő hónapok az unió számára különösen jelentősek, főleg az euróövezet pénzügyi válsága miatt. A nagyobb tagállamok inkább diplomáciai csatornákon juttatják majd célba a médiatörvénnyel kapcsolatos üzeneteiket – tette hozzá. Az elnökséget fenyegető „diplomáciai csapások” egyike lehet, hogy nem tűzhetünk majd az EU napirendjére Magyarország számára fontos témákat – válaszolta lapunk kérdésére Csaba László közgazdász.

A Közép-európai Egyetem tanára azt sem tartja kizártnak, hogy egyes üléseket bojkottálnak majd a médiatörvényt ellenző uniós képviselők. „Az üres székek politikája” nem lenne példa nélküli az európai közösség történetében: 1965-ben Franciaország vonta vissza minisztereit az Európai Gazdasági Közösség Tanácsának üléseiről, tiltakozásul a nemzetek feletti Európa tervének térhódítása ellen. Annak veszélyére, hogy a médiatörvény rögössé teheti a magyar elnökség útját, már külföldön is felhívták a figyelmet. Werner Hoyer német külügyminiszter-helyettes szerint amennyiben nem változtatnak a szövegén, akkor az „kezdettől fogva árnyékot vet majd a magyar elnökségre”.

Az EU soros elnökének ugyanis úgy kellene viselkednie, „hogy más országok valóban vezető nemzetként fogadják el és tiszteljék. Márpedig ha valóban kiderülne, hogy az ország egy alapjog súlyos megsértését követi el, akkor ez nem így lenne” – mondta Hoyer a német SüdwestRundfunk rádiónak. A külügyminiszter-helyettes egy másik, a Deutschlandfunknak adott interjúban azt is megjegyezte, hogy az EU-nak nyomást kellene gyakorolnia Magyarországra a törvény megváltoztatása érdekében. Emellett vizsgálatot sürgetett annak kiderítésére, hogy az, amit Magyarország „tesz vagy tenni szándékoz, öszszeegyeztethető-e vagy sem az európai joggal”. Ennek kiderítése érdekében az Európai Bizottság levélben érdeklődött a magyar kormánynál, és vizsgálatot indított a kérdésben. Amennyiben az EU az uniós médiajogba vagy az uniós szerződésbe ütközőnek minősítené a médiatörvényt, az a jogszabály újragondolását kényszerítheti ki – állítja Kende Tamás.

Ellenkező esetben a magyar kormány az elnökség ideje alatt is politikai és kommunikációs defenzívában maradhat, ami hátráltathatja a diplomáciai és elnökségi célkitűzések elérését. Kende Tamás azt elképzelhetetlennek tartja, hogy az EU jogi szankciókkal élne hazánk ellen. Szerinte az uniós szerződés hetedik, a Jörg Haider szélsőséges pártjának ausztriai kormányra kerülése nyomán 2000-ben elindított bojkottról elnevezett „Haider-cikkelye”, amely elvileg lehetőséget biztosít arra, hogy az emberi jogokat rendszeresen és súlyosan megsértő tagállamokkal szemben gazdasági és politikai szankciókkal éljenek, nem alkalmazható a jelen esetben. Még ha a jogi lépéseket el is kerüljük, a médiatörvény körüli botrányból már mindenképp rosszul jövünk ki – mondja Csaba László. Szerinte lehet, hogy nem sértünk uniós jogot, de az íratlan normákat már áthágtuk. „Tudomásul kellene venni, hogy ha tagjai vagyunk egy rangos klubnak, akkor ott nem tesszük fel a lábunkat az asztalra, és nem veregetjük hátba a pincért.”

Elvetetnék a csúcsot

Az egyik legbefolyásosabb amerikai napilap, a Washington Post szerint Orbán Viktor miniszterelnököt választás elé kellene állítani: vagy módosítja a médiatörvényt, vagy elviseli azt a megaláztatást, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok máshol rendezi meg vagy bojkottálja a budapesti csúcsértekezletet.