"Aláássa Magyarország az EU hitelességét"

A szakértő szerint nem, vagy csak nagyon nehezen elfogadható, hogy az Orbán Viktor kormánya olyan döntéseket hozott, mint a Magyar Nemzeti Bank és az Alkotmánybíróság függetlenségének megnyirbálása, melyek épp az elnökség hitelességét ássák alá. Ez felveti a kérdést, hogyan képviselheti az EU érdekeit egy olyan magyar miniszterelnök, aki az Alkotmányból eltávolíttatja a felügyeleti mechanizmusokat.

Brusis szerint az Unió megfenyegetheti Magyarországot, hogy megvonják tőle soros elnöki jogait, amennyiben például nem vonják vissza a sokat kritizált médiatörvényt. Valószínűbb azonban, hogy inkább csak korlátozni fogják a jogkört: egyes tárgyalási funkciókat a Bizottság elnöke, illetve a főképviselő hatásköre alá oszthatnának be vagy a májusra tervezett Keleti Partnerségi Csúcsot áthelyezhetik 2011 második felére. De szó lehet olyan - Magyarország számára kulcsfontosságú projektek megakadályozásáról is, mint amilyen a Duna-térség stratégiájának kidolgozása, melyet Orbán Viktor is kiemelt a magyar elnökség feladatai közül.

Ezen korlátozó intézkedésekről természetesen az Európai Tanácsnak minősített többséggel kell döntenie. A tárgyalási és reprezentatív jogköröket azonban elvben át lehet ruházni a Magyarországgal előtt elnökösködő Belgiumra és Spanyolországra. Esetleg dönthet a Tanács úgy is, hogy a jogköröket elnökére, Herman van Rompuy-re, a főképviselőre, Catherine Ashtonra vagy a Bizottság elnökére, José Manuel Barrosora ruházza át.

Ugyanakkor a vita a magyar kormány és az EU között nem okozhat fennakadást az Unió működésében, mivel az elnökségi funkciók jobbára reprezentatívak, a valós menedzsment Lisszabon óta a Tanács elnöke és a külügyi biztos kezébe ment át. Az elnökség váltakozása ugyanakkor szimbolikusan még mindig fontos, hiszen ez jelképezi a tagállamok egyenjogúságát és a nemzetek sokszínűségét az EU-ban.

Brusis szerint a válság bizonyította azt is, hogy az Unió hosszútávon csak egy közös gazdasági kormány megalakításával lehet működőképes az egyes eurózóna-tagállamok felelőtlen hozzáállása miatt. Ezt csak olyan felügyeleti és szankcionáló elemek létrehozásával lehet szabályozni, mely rákényszeríti az eladósodott országokat a kiegyensúlyozott költségvetés alkalmazására, ugyanakkor teret hagy nekik a versenyképesség fejlesztésére és a szigorítások negatív szociális hatásainak ellensúlyozására.