Magyar alkotmány: példátlanul alacsony támogatottság

A politikai elemző intézet arra kereste a választ, hogy milyen hasonlóságokat és eltéréseket mutat a Fidesz által kezdeményezett magyar alkotmányozási folyamat más volt kommunista országok alkotmányozásához képest.

A Policy Solutions elemzéséből kiderül, hogy a húsz régióbeli poszt-kommunista országból összesen két országban – Magyarországon és Lettországban – nem született új alkotmány a szovjet érdekszférából való kikerülést követően, és egyedül Magyarországon van érvényben a kommunizmus időszakára datálható alaptörvény.
 
Az új alkotmányok elfogadása alapvetően két típusú legitimációs formában történt: népszavazással vagy parlamenti szavazással. A népszavazásra bocsátás elterjedt, de nem általános: összesen hat állam (Albánia, Észtország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Szerbia) erősítette meg az alaptörvénye elfogadását referendummal. Ezekben az államokban a népszavazást megelőzően az adott ország törvényhozása is jóváhagyta az alkotmányt.

Mindössze két országban (Bulgáriában és Észtországban) hívtak össze speciális alkotmányozó gyűlést, míg Bosznia-Hercegovinában egy többoldalú nemzetközi szerződés, a Daytoni megállapodás által megfogalmazott alaptörvény van érvényben. 
 
Azon tíz ország közül, ahol – Magyarországhoz hasonlóan - parlament fogadta el az új alkotmányt mindenütt többpárti támogatással és minimum 70 százalékos parlamenti többséggel hagyták jóvá az alaptörvényt. A környező országok közül Horvátországban 98 százalékos, Szlovákiában 76 százalékos, Ukrajnában 70 százalékos szavazati aránnyal, többpárti támogatással fogadták el a törvényhozás elé terjesztett alkotmány-tervezetet.
 
Ezért amennyiben a Fidesz-KDNP-n kívül más párt nem szavaz igennel az új alkotmányra és népszavazásra sem bocsátják az új alaptörvényt, akkor a húsz poszt-kommunista ország alkotmánya közül a magyar alkotmány mögött állhat arányaiban a legkisebb társadalmi-politikai támogatottság.