Erre vall, hogy a tanács és a hivatal válaszolt a tüntetések követeléseire, és cáfolni próbálta azok igazságtartalmát, ám blődségeket írtak. Azt állították, hogy nem kell félni az újságoknak az önkényesen megállapított bírságoktól, mert a büntetéseket az arányosság és a fokozatosság elve alapján mérik ki. A törvény szövegében azonban nincs garancia erre, a részletszabályok ugyanis kidolgozatlanok és pontatlanok – mondta a médiajogász a Népszabadságnak.
A törvény – a Médiatanács válaszával ellentétben – a szankciók kiszabásánál nincs tekintettel arra, hogy mekkora a teherbírása egy médiavállalkozásnak, így arra sincs biztosíték, hogy egy bírság nem lehetetleníti el a szankcionált orgánumot. Nem igaz a Médiatanács és az NMHH azon állítása sem, hogy a két testület nem kötelezheti az újságírót informátora megnevezésére – a törvény alapján egyértelmű, hogy erre az újságíró rákényszeríthető, az adatszolgáltatás megtagadása 50 milliós bírság kiszabását teszi lehetővé.
Polyák Gábor úgy látja: a jelenlegi médiarendszerben semmiképpen sem a több, hanem a kevesebb szabályozás a helyes irány. Az új szabályozás ezzel szemben olyan médiumokat is hatósági ellenőrzés alá von, amelyek korábban csak bírósági eljárásban voltak számon kérhetők. Az új szabályozás egyáltalán nem jelent nagyobb védelmet a közönségnek, hiszen eddig is hatékony jogvédelmi eszközök léteztek, amit pedig azokkal nem lehetett megoldani, azt semmilyen szabályozás nem oldja meg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.