Úgy tesztelnek, mintha most lépnénk az EU-ba

Kumin Ferenc, a Századvég Alapítvány vezető elemzője és Tóth Csaba, a Republikon Intézet  stratégiai igazgatója ugyanakkor abban egyetértettek: az ET és bizottságai nagy tekintélyű testületek, az itt hozott döntéseknek igenis lehet szerepük politikai vitákban; jogilag azonban nem kötelező erejűek.

Kumin Ferenc elképzelhetőnek tartja, hogy bizonyos technikai kérdésekben, amelyekben jogosnak ítéli az Európai Bizottság kifogásait, módosítja a kormányzat a médiatörvényt. Tóth Csaba viszont elmozdulást vélt felfedezni a kormány álláspontjában Martonyi János Brüsszelben tett nyilatkozata kapcsán. 

A monitoring eljárás ugyanaz a procedúra, amellyel egy belépő ország demokratikus rendszerét tesztelik – különös feltételek kellenek ahhoz, hogy ezt a tesztet újra lefuttassák egy már tag ország esetégben – mondta Kumin Ferenc, emlékeztetve, hogy az ET egy jóval tágabb közösség az Európai Uniónál, az ET-nek például kaukázusi országok is a tagjai.

- Mindenképpen politikai presztízskérdés, hogy mire jutnak. Azt gondolom, az lett volna Magyarország számára nagy presztízsveszteség, ha ezt a monitoring eljárást elindította volna az Európa Tanács. Ám mivel a konzervatív (néppárti) képviselők nem kritizálták Magyarországot, nem számítok rá, hogy elindul az eljárás - szögezte le Kumin Ferenc.

Kumin Ferenc egyébként elképzelhetőnek tartja, hogy bizonyos technikai kérdésekben, amelyekben jogosnak ítélik az Európai Bizottság kifogásait, módosítás lesz – ez politikailag akár még hasznos gesztus is lehetne. De mindez attól is függ, hogy valóban annyira fontos-e és módosításra érdemes-e az, amit kifogásol a Bizottság a magyar médiatörvényben;"“amiről a jövő héten megtudjuk, hogy mi is az" – fogalmazott Kumin.

- Az, hogy vita folyik a magyar demokráciáról az Európa Tanácsban, már önmagában egy súlyos dolog – vélte Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója. Mert bár igaz, hogy jelenleg a vita pártalapon zajlik, tehát szocialisták és liberálisok kritizálták a Tanácsban az Orbán-kormányt, viszont más országok esetében ezek a kritikák pártalapon sem szoktak felvetődni. A brit konzervatívok vagy szociáldemokraták nem szokták a német, a francia vagy a svéd ellenkező politikai irányultságú párttársaikat kritizálni. Azt, hogy most ez a magyarral megteszik, nem csak a pártlogikára írható, hanem arra is, hogy valóban valami probléma lehet itt.

A Republikon Intézet igazgatója is azt valószínűsíti, hogy nem fog történni semmi a továbbiakban. Viszont a kérdésekre, hogy jó-e a magyar demokráciának, ha Magyarországról egy ilyen vita zajlik az ET-ben, és jó-e ez magának a Fidesznek belpolitikai szempontból "a válasz egyértelműen nem" - hangoztatta Tóth Csaba.