Kadhafi vesztésre áll Líbiában?

Csak mintegy 150 tüntető jelent meg Moammer el-Kadhafi felhívására Tripoliban – a líbiai elnök saját híveit szólította fel támogató tömegdemonstráció megtartására. Az ellene tüntetők száma ugyanakkor nem csökken, ráadásul egyre több magas rangú vezető – miniszter, nagykövet, katona – áll át a tüntetők oldalára.

Meg nem erősített hírek szerint a katonaság egy része megtagadta, hogy a tömegre támadjon. Az elnök azonban zsoldosokat hívott be az országba, akik válogatás nélkül lőnek. Olasz sajtóhírek szerint legalább ezer áldozata volt az ország második legnagyobb városában, Bengáziban a tüntetők (akikhez katonák is csatlakoztak) és a Kadhafihoz hű erők összecsapásainak. A város – ahova a nyugati sajtó néhány munkatársa már bejutott – a felkelők kezében van.

A nemzetközi nyomás is fokozódik Kadhafin – az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítélte a tüntetők elleni brutális fellépést, az Arab Liga tanácskozásáról kitiltották, s már elhangzottak szankciókövetelések is az észak-afrikai ország ellen – elsőként Franciaország részéről. Nicolas Sarkozy államfő bejelentette, hogy felfüggesztene mindennemű gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatot Líbiával. Még az iráni elnök is élesen elítélte Kadhafit, amiért az ilyen brutálisan rátámadt a tüntetőkre. A Líbiával szoros üzleti kapcsolatokat ápoló államok – mint Oroszország, Franciaország vagy Kína és India – komoly erőfeszítéseket tettek-tesznek Afrika harmadik legnagyobb olajkitermelő országában, Líbiában ragadt állampolgáraik kimenekítésére.

A Tunéziában, Egyiptomban és más észak-afrikai, illetve közel-keleti országokban zajló elégedetlenségi hullám a tágabb értelemben vett politikai rossz közérzet szimptómája, amely gyorsan kibontakozó társadalmi átalakulás iránti követeléseket inspirált – mutat rá az ENSZ kereskedelemfejlesztési szervezetének, az UNCTAD-nak egy elemzése. Habár ezekben az államokban a gazdasági növekedés gyorsulása az évezredfordulót követően javuló munkatermelékenységgel és a legszegényebbek foglalkoztatásának a terjedésével párosult, a munkaerőpiac jellemzői nemigen változtak a kilencvenes évekhez képest.

A foglalkoztatottak aránya alig javult, a teljes munkaképes lakosságnak mintegy 44 százalékát teszi csak ki. A regisztrált munkanélküliek aránya csökkent ugyan, de még mindig nagyobb más fejlődő országok rátájánál, 30 százalék körüli – mutat rá az elemzés.

Líbia az elmúlt években az egyik legnagyobb fizetőképes keresletű, egyben gazdaságát modernizálni kívánó, ezért óriási állami fejlesztésekbe fogó országként volt ismert. Emellett egyre népszerűbbé vált mint befektetési terep is – most azonban főhet a fejük az észak-afrikai országban beruházó, fejlesztő külföldi cégek, olajtársaságok, építővállalatok, bankok tulajdonosainak, vezetőinek. Líbiában a közvetlen külföldi beruházások állománya 18,64 milliárd dollár volt 2010 végén, s közel ekkora összeget – 15,32 milliárdot – fektetett be a líbiai állam külföldön. Elemzők szerint ugyanis ha a lázadók győznek, ezeknek a befektetéseknek a sorsa egy darabig bizonyára bizonytalan lesz. Ugyanakkor ha Kadhafi győz, akkor ismét nemzetközi szankciók jönnek.

Az Európai Bizottság már bejelentette, hogy a pénzügyi segítség érdekében megnyitja az Európai Menekültügyi Alap és a Külső Határok Alap forrásait. A Frontex koordinálásával pedig a tagállamok felajánlásaiból, eszközeiből építkezve közös akciók várhatók.

Az Európai Bizottság már bejelentette, hogy a pénzügyi segítség érdekében megnyitja az Európai Menekültügyi Alap és a Külső Határok Alap forrásait. A Frontex koordinálásával pedig a tagállamok felajánlásaiból, eszközeiből építkezve közös akciók várhatók. Megelőzés A szaúd-arábiai uralkodó – bár országát egyelőre legalábbis elkerülte a tüntetéshullám – nagyszabású szociális programokat és intézkedéseket jelentett be. Közölte: tízmilliárd dollárt utal a nemzeti fejlesztési alapba, amely házépítési, üzleti vagy házassági támogatást nyújt a szaúdiaknak. Bejelentette továbbá, hogy a jövőben a munkanélküliek egy évig állami támogatást kapnak. -->