Líbia: most már tényleg légtérzár jöhet

Egyre élesebb a szembenállás a líbiai vezetés és a vezető hatalmak között. A korábban kilátásba helyezett légtérzárra Moammer Kadhafi „a népe részéről” fegyveres ellenállást helyezett kilátásba. A szankció David Cameron brit kormányfő és Barack Obama amerikai elnök telefonbeszélgetésén került szóba, de az Egyesült Államok az ENSZ Biztonsági Tanácsának hatáskörébe tartozik. Az Európai Parlament tegnapi ülése előtt Jerzy Buzek házelnök is lépést sürgetett, szerinte Kadhafi a saját népe bombázásával elveszítette legitimitását. Ugyanitt Schmitt Pál köztársasági elnök is hasonló véleményének adott hangot. A magyar államfő a Biztonsági Tanács és az EU egyeztetését tartaná szükségesnek, mivel szabadságjogokat érint a légtérzár kérdése.

Eközben a harcok tovább folytatódtak az észak-afrikai országban, ahol az összecsapásokban egyes források szerint már több mint ezren veszítették életüket. Az ENSZ becslései szerint pedig meghaladja a 200 ezret a menekültek száma a február közepén kezdődött fegyveres konfliktus nyomán. Tegnap a hatalom erői visszaszerezték a Tripolitól 50 kilométerre található az-Závija városát, és folytatódott az ellenzék által kézben tartott Ras Lanúf, a fő olajkikötő bombázása. Eközben Kadhafi az állami televízióban mondott beszédében azt állította, hogy Európa és az al-Kaida próbálja megosztani az országot, hogy megszerezzék olaját.

Az-Závijában egyébként olajfinomító is üzemel, amely a harcok idejére felfüggesztette a működését. Washington igyekszik elkerülni azt a látszatot, hogy beavatkozik Líbia belügyébe, ezért vár ki elemzők szerint, ugyanakkor Obama egyre élesebb kritikával szembesül tétlensége miatt.

Nem engedheti meg azonban magának, hogy még egy arab országgal harcot nyisson, veszélyeztetné 2012-es újraválasztási esélyeit, ha korábbi ígéreteivel ellentétben nem a munkahelyteremtésre és a gazdaság talpra állítására koncentrálna – vélik politológusok. Erre vezethető vissza Hillary Clinton amerikai külügyminiszter nyilatkozata is, miszerint feltétlenül nemzetközi fellépéssel kell megteremteni a líbiai légtérzárat.

A líbiai vezetés pénzügyi háttere is megingott az utóbbi időben, miután több külföldön vezetett számláját is zárolták. Ami a bizonytalanságot fokozta, hogy a nemzeti bank kormányzójának, Farhat Omar Bengdarannak hollétéről hetek óta nem lehetett tudni semmit. Az is szóba került a találgatások során, hogy már az ellenzéki erőket támogatja, ezt erősítette meg az is, hogy kedden helyettest bíztak meg a jegybank irányításával. Tegnap tudatta Bengdaran a nyilvánossággal, hogy Isztambulban tartózkodik, de az továbbra sem világos, melyik oldalon áll. Távollétét azzal indokolta, hogy a külföldi zárolások hátteréről tárgyalt, és azt is bejelentette, hogy a krízis rendezése után mindenképpen lemond. A jegybanki vezető egyben az olasz UniCredit Bank elnökhelyettese is, és a pénzügyi szakértők szerint egyike azon keveseknek, akik líbiai állami pénzeket önállóan is mozgathatnak.

Kockázatos térség

Még mindig nem zárható ki, hogy továbbterjednek az észak-afrikai felkelések más országokra is. A világgazdaságot az rázná meg igazán, ha a világ kőolajexportjának 20 százalékát adó Szaúd-Arábiára is átterjednének a zavargások. A szaúdi olaj akár csak ideiglenes kiesése is káoszhoz vezetne Európában – vélekedett Hetesi Zsolt, az ELTE és az Széchenyi Egyetem tanára a tegnap rendezett Gutmann Fórumon. A szakértő üres utakat és a benzinkutak előtti sorokat jósol erre az esetre.