Pénzt adnának a romák hazatéréséért
Nem mindennapi módon próbál szabadulni roma származású bevándorlóitól Olaszország – adta hírül tegnap az euractiv.com. A helyi AVSI civilszervezet ugyanis pénzbeli szubvenciót ajánlott fel azon roma családoknak, amelyek hajlandók visszatelepülni romániai szülőhelyükre a Milánó melletti Triboniano táborból. A támogatás két részből áll: a hazautazási költségekbe 1500 euróval száll be a szervezet, emellett havi 200 eurós illetményt is ad a családoknak egy vagy két éven keresztül, amelyet nagyrészt házaik felújítására fordíthatnak.
A támogatásért cserébe a romáknak meg kell adniuk egy romániai címet, ahol visszatérésük után élnek majd. Emellett vállalniuk kell, hogy a gyerekeket iskolába járatják, ők maguk pedig – ha sikerül számukra képzettséget biztosítani és munkát találni – nem hagyják ott az állásukat. Ebben az ígéretek szerint szintén számíthatnak a civilszervezetre, amely Romániában működő olasz cégeknél próbálja majd elhelyezni őket.
Az AVSI a projektet abból a 13 millió eurós keretből finanszírozza, amelyet az olasz belügyminisztérium bocsátott rendelkezésére.
Reményeik szerint az „ösztönzőcsomag” segítségével sikerül kiüríteni és bezárni a tábort, ahol jelenleg mintegy kétszáz roma család lakik. Közülük eddig negyvenen fogadták el az ajánlatot, ez azonban elenyésző szám ahhoz képest, hogy a keleti EU-bővítés után romák tízezrei telepedtek le az országban. Hasonló lépésre szánta el magát tavaly Franciaország, ahol az állam fejenként 300 eurót fizetett a romáknak, hogy telepedjenek viszsza Romániába és Bulgáriába.
Az intézkedések arra vezethetők vissza, hogy a romák megjelenése társadalmi feszültségeket okozott a nyugati államokban. Roberto Maroni olasz belügyminiszter korábban szankciókat helyezett kilátásba a munka, jövedelem- és bejelentett lakóhely nélkül Olaszországban tartózkodó külföldiekkel szemben – etnikai hovatartozásuktól függetlenül –, most pedig a jelek szerint más módszereket is bevet a helyzet kezelése érdekében. A mostani olaszországi történések jól példázzák, milyen konkrét problémák várnak megoldásra a romakérdés területén. A helyzet javítása érdekében már készül az az uniós szintű romastratégia, amelynek Járóka Lívia magyar néppárti képviselő által készített jelentését tegnap fogadta el az Európai Parlament, és amelynek középpontjában a romák társadalmi felemelkedésének segítése áll. A jelentés szerint ez gazdaságilag is érdekük az európai társadalmaknak, 20-30 éves távlatban ugyanis „olcsóbb”, ha a társadalom a felzárkóztatásukba fektet, mint ha az ehhez szükséges összegeket „megtakarítja”.
„Magyarországon 75 millió forintba kerül egy romát nem integrálni és 19 millióba kerül integrálni” – világította meg a helyzetet Járóka Lívia a jelentés parlamenti ismertetése alkalmából tartott tegnapi sajtótájékoztatón. Korábban arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a romák körében sikerülne elérni az átlagnak megfelelő foglalkoztatottságot, az akár 4-5 százalékos GDP-növekedést is jelenthetne.
A romastratégia kialakításához az EU másik két intézményének, az Európai Bizottságnak (EB) és az Európai Tanácsnak is véleményt kell alkotnia. Az EB április 8-án mutatja be az erre vonatkozó dokumentumot, amelynek figyelembevételével véglegesíti javaslatát a magyar elnökség.
A cél, hogy az állam- és kormányfők június végi találkozóján „pecsét kerülhessen” az uniós szintű romastratégiára, amely alapján az egyes tagállamok külön-külön dolgozzák majd ki terveiket.
Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár a Világgazdaság kérdésre nem kívánt találgatásokba bocsátkozni azt illetően, mikorra hozhat konkrét eredményeket a stratégia. Megjegyezte azonban, a siker legnagyobb részt a helyi közösségeken múlik majd. „A nagy kérdés, hogy el tudunk-e érni egy mentális fordulatot, egy hozzáállásbeli változást. A romáknak is fel kell ismerniük, hogy ők is érdekeltek a változásban” – fogalmazott az államtitkár.
Válságtérkép és pluszjutalom
Az európai szintű romastratégiára nem áll rendelkezésre külön pénzügyi keret, azt a már most is meglévő uniós alapokból finanszírozhatják a tagállamok. „A cél, hogy hatékonyabban használjuk fel a jelenlegi forrásokat. Jelenleg számos esetben nem is sikerül lehívni a pénzeket” – mondta lapunknak Balog Zoltán felzárkóztatásért felelős államtitkár. A hátrányos helyzetű kistérségek ugyanis nem rendelkeznek elegendő önerővel ahhoz, hogy az elvileg elérhető forrásokat igénybe vegyék. Ezzel összefüggésben a Járóka Lívia által készített jelentés egy összeurópai válságtérkép létrehozását javasolja, amely lehetővé tenné a problémák célzott kezelését.A javaslatok között szerepel az is, hogy az uniós romastratégia nemzeti szintű kivitelezésében élenjáró tagállamokat jutalmazni kellene az úgynevezett teljesítménytartalékból, amelyet a kohéziós költségvetés fel nem használt részéből különítenének el.
A javaslatok között szerepel az is, hogy az uniós romastratégia nemzeti szintű kivitelezésében élenjáró tagállamokat jutalmazni kellene az úgynevezett teljesítménytartalékból, amelyet a kohéziós költségvetés fel nem használt részéből különítenének el. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.