Bíróságra idézik Izlandot, ha nem fizet

Nagy-Britannia és Hollandia beperli Izlandot, hogy elérjék állampolgáraik kártalanítását, miután az izlandiak másodszor is népszavazáson utasították ezt el.

Közel négymilliárd eurónyi betéti vagyon sorsáról dönthet az Európai Szabad Kereskedelmi Társulás (EFTA) felügyelő hatóságának bírósága (ESA), amely az Európai Unión kívüli esetekben rendelkezik eljárási jogkörrel. A brit és holland fél jelezte: nem lát további teret a tárgyalásos rendezésre, ezért a bíróságnak kell döntenie, ki feleljen az izlandi bank 2008-as öszszeomlásakor keletkezett veszteségekért – számolt be a Financial Times. Erre azt követően kerülhet sor, hogy a hét végén második alkalommal is nemmel voksolt az izlandi nép a Landesbanki leánybankja, az Icesave csődje nyomán pénzüket elveszítő külföldiek kártalanítására.

A Jóhanna Sigurdardóttir által vezetett izlandi kormány a hétvégi szavazást megelőzően az „igen” voksok mellett buzdított, ám 70-30 arányban alulmaradt. A népszavazás kettészakította a nemzetet – mondta a szigetország kormányfője, aki előre hozott választásokról is beszélt, ám elsődlegesen szeretné az ország stabilitását fenntartani. A végeredmény a brit lap által idézett szakértők szerint visszavetette Izland nemzetközi pénzügyi kapcsolatainak normalizálódását, és könnyen az adósságrátája leminősítését is hozhatja.

A holland fél azt is kilátásba helyezte, hogy lassíthatja az EU-csatlakozási tárgyalásokat; Reykjavík a válság kitörését követően nyújtotta be a csatlakozási kérelmét. Stefan Füle, az Európai Bizottság bővítésért felelős biztosa és Michel Barnier belső piaci biztos ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy a népszavazás eredménye nem befolyásolja a felvétel menetét – tudósított a Dow Jones hírügynökség.

Az egy évvel korábbi, hasonló kérdésben kiírt izlandi népszavazáson még nagyobb arányban, 90 százalék felett voksolt a 360 ezres lakosságú ország a külföldi betétesek kártalanítása ellen. A közvélemény ugyanis nem tartja elfogadhatónak, hogy a könnyelmű bankárok számláját az állampolgárok állják. A most szavazásra bocsátott konstrukció kisebb terhet rótt volna az izlandiak vállára, mint a 2010-ben napirenden lévő, ugyanis nyolc helyett harminc év alatt és alacsonyabb kamattal kártalanították volna az érintetteket. Van olyan vélemény is, amely szerint a brit állampolgárok pénzéért az ottani betétbiztosítónak kellett volna kezeskednie. A végső szót várhatóan csak évek múlva mondja ki az ügyben a bíróság.