Izland robbanásveszélyes - Kitörhet a pokol kapuja is

A mostani izlandi vulkánkitörés, a Grímsvötn hamufelhője, ami miatt ismét légtérzárat kellett elrendelni, csak a kezdet lehet. A Hekla alatt szakértők szerint húsz kilométer szélességben gyűlt össze a láva, amely nyomja felfelé a talajt, az úgy nevezett magma-kamra 14-20 kilométeres mélységben megtelt, és az elmúlt tizenegy évben évi fél centit emelkedett a hegy, amely tízévente rendszeresen kitört, vagyis most némi késében van.Hasonló emelkedés előzte meg a Grímsvötn vulkán kitörését is, a kitörés óta a hegy fél métert veszített a magasságából.

A Hekla 1491 méter magas hegy, Izland legaktívabb vulkánja a szigetország déli részén. 874 óta több mint 20 kitörést jegyeztek fel a Heklán és környékén és ezek közül néhány rendkívül pusztító volt. A középkorban az izlandiak a "Pokol Kapuja" néven emlegették a Heklát.

A Hekla egy negyven kilométer hosszú vulkanikus vonulat része. Ennek legaktívabb, 5,5 kilométer hosszúságú szakasza maga a Hekla. A hegy messziről felfordult hajó képét mutatja. Gerince valójában kráterek sorozata, amelyek közül kettő a legaktívabb. A Hekla abban is
különleges, hogy az izlandi vulkánok többségétől eltérően nem bazaltot, hanem andezitet hány a felszínre és nagy kitörései folyamán többféle szilícium-dioxidos kőzetfajtát is produkált.

A vulkán legutóbb 2000 február 28-án tört ki. Dokumentált kitörései az
elmúlt évtizedekben így alakultak: 2000, 1991, 1980, 1970.