Később a holland küldöttség úgy pontosította a miniszter 2012-es döntésre vonatkozó bejelentését, hogy Hágának „némi időre” van szüksége ahhoz, hogy döntsön a schengeni bővítésről.
A holland tárcavezető nyilatkozatának azon részét azonban nem pontosították, amely arról szólt, hogy Hollandia alaposan tanulmányozza majd az Európai Bizottság júliusban megjelenő, a két ország igazságügyi reformjáról és a korrupció elleni harcáról szóló szokásos féléves monitoringjelentését. Valójában – ahogy a két ország mielőbbi schengeni csatlakozását szorgalmazó soros magyar EU-elnökség is már többször kihangsúlyozta – a jelentésben vizsgált területeken való előrelépés nem feltétele a schengeni csatlakozásnak.
A belépés technikai feltételeit ugyanis teljesítette már a két ország. Ezt a belügyi tanács tegnapi ülése is elismerte, miután szerdán az Európai Parlament is így döntött. Mindamellett a tagállamok szakminiszterei nem tűztek ki konkrét dátumot a két ország csatlakozására, csupán arról határoztak, szeptemberben visszatérnek a témára.
A belügyi tanács ülésén elnöklő Pintér Sándor szakminiszter reményei szerint a légi közlekedésben már az idén csatlakozhat a két ország a schengeni rendszerhez. Bukarest teljes körű belépést remél már az idén. Ezt elősegítheti, hogy a második fél év soros EU-elnöke, Lengyelország hazánkhoz hasonlóan a mihamarabbi schengeni csatlakozás mellett áll ki. Pár napja azonban a Financial Times olyan diplomáciai forrásokat idézett, miszerint a két ország belépésére nem hónapok, hanem csak évek múlva kerül sor a nyugat-európai tagállamok (Hollandia mellett főként Francia-, Német- és Finnország) bizalmatlansága miatt. A schengeni zóna bővítéséhez az övezetben részt vevő 25 ország egyhangú döntése szükséges.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.