Lezárult az első elnökségi trió munkája

Az államtitkár erről Budapesten, a trió búcsútalálkozóján beszélt, amelyen a három kormány európai ügyekért felelős tagja felidézte: az elmúlt 18 hónap bizony sok olyan feladatot adott, amely az eredeti, 2009 decemberében összállított program megváltoztatására kényszerítette az elnökségeket. Ezek a változások azonban mind az európai egység erősítését segítették elő.

Ilyen volt a gazdasági kormányzás erősítésére létrehozott európai szemeszter, vagy a spanyol–belga periódusban, 2010-ben meghozott szabályozás a hedge fundok működésével kapcsolatban. A spanyol elnökségi periódusban készült el az EU versenyképességét erősíteni hivatott, az évtized végére teljesítendő célokat meghatározó EU2020 stratégia.

A felzárkóztatási vagy az agrárpolitikával kapcsolatos bizottsági javaslatok, illetve az ezzel kapcsolatos, idén tavasszal elfogadott tanácsi határozatok is ennek szellemében születtek meg. De elfogadták a romastratégiát és a Duna-stratégiát is, megkezdődött az energiapiacok integrációja, és le tudták zárni Horvátország csatlakozási folyamatát is – emelte ki a három kormánytag, Győri Enikő mellett Olivier Chastel belga és Diego López Garrido spanyol politikus.

Abban is egyetértettek, hogy még sok tennivaló van hátra a trió programjában megfogalmazott célok teljesítéséig. Lapunk kérdésére Diego López Garrido hangsúlyozta, fontos lenne tovább erősíteni a szolidaritási klauzulát, amely arról rendelkezik, hogy egy ország válsághelyzete esetén a többieknek kötelessége segíteni. Olivier Chastel fejlesztendő területként a külpolitikát emelte ki, illetve a bevándorlással kapcsolatos szabályozást.

A belga miniszterhez hasonlóan magyar kollégája is kiemelte: a bővítés sajnos nem az elvárt tempóban halad előre, az elmúlt másfél év is kevesebbet hozott. Győri Enikő megemlítette az élelmiszer-biztonságot, ahol sikerült ugyan megegyezni a címkézés szabályairól, ám a génmódosított élelmiszerek tiltásában megint csak nem tudott egyezségre jutni a tanács.

Mi a trió?

A spanyol–belga–magyar elnöki hármas az első volt az EU történetében. A trió rendszerét a lisszaboni szerződés teremtette meg, a célja az, hogy a korábbi rendszerhez képest kiterjedtebb legyen az együttműködés a három egymást követő soros elnök között.