Zöld út Izlandnak az EU-ba

A tavaly júliusban megindult folyamat egyedülálló módon felgyorsult, és a magyar elnökség utolsó pár napjában meg is nyitottak négy fejezetet a tárgyalandó 35-ből. Martonyi János, a magyar diplomácia vezetője és Össur Skarphédinsson, Izland külügyminisztere is történelmi pillanatnak nevezte a tárgyalások megkezdését. A tudomány-kutatás-oktatás, valamint a kultúra fejezetét le is zárták, és Skarphédinsson kifejezte abbéli reményét, hogy a további fejezetek felét még az idén megnyithatják.

Izlandot a 2008-as gazdasági és pénzügyi válság taszította az Európai Unió karjaiba. A szigetországot különösen súlyosan érintette a krízis, és vágyva a viszonylagos stabilitást nyújtó euróra, 2009-ben be is adta csatlakozási kérelmét. Az EU több okból is támogatta a csatlakozást: mindössze 320 ezer fős lakosságával Izland lenne a legkisebb népességű tagállam, így valószínűtlen, hogy sok problémát okozna. Emellett a szigetország már most is teljesíti sok feltételét a csatlakozásnak, a közösségi joganyag jelentős részét már átvették, a demokrácia pedig stabil.

A tárgyalások neheze még bőven hátravan: a legnehezebbnek a halászat és a bálnavadászat ügye ígérkezik. Előbbi esetében Izland ellenzi a gazdasága számára létfontosságú ágazat teljes megnyitását az EU-tagállamok előtt, utóbbi esetében pedig az a probléma, hogy a szigetország hagyományosan megengedi a cetek vadászatát, holott azok védelmet élveznek az unióban. A halászat szabályozása egyébként is reformra szoruló terület az EU-n belül, így kérdéses lehet, hogy milyen megállapodásra jut az unió és Izland ebben a témakörben.

A másik kényes ügy a Hollandiával és Nagy-Britanniával szemben fennálló izlandi fizetési kötelezettség teljesítése. A brit és a holland kormány ugyanis 2008-ban, az izlandi bankrendszer bedőlése után gyakorlatilag garanciát vállalt a csődbe ment izlandi Icesave internetes bank 340 ezer brit és holland betétesének követeléseire. Az ezzel kapcsolatos tartozások kiegyenlítésére vonatkozó törvényt 2009 decemberében elfogadta az izlandi parlament, azonban az államfő nem írta azt alá, sőt, népszavazást írt ki a kérdésben. Az állampolgárok elsöprő többsége 2010 márciusában elutasította a törvényt.

2010-ben Jan Peter Balkenende akkori holland kormányfő úgy nyilatkozott, hogy Hollandia nem blokkolja az izlandi csatlakozási tárgyalásokat, „de vannak kemény követelések, melyeknek a szigetországnak eleget kell tennie”. Brit oldalról is hasonló állásfoglalás hangzott el: William Hague külügyminiszter akkor úgy nyilatkozott, hogy Izland a tárgyalási folyamat elkezdésével elkötelezi magát a pénzügyi és jogi kötelezettségeinek a teljesítésére. Vajon most, hogy a tárgyalások célegyenesbe fordulhatnak, az Icesave-ügy mennyiben gátolja majd Izland csatlakozását?

Szintén problémás lehet az izlandi közvélemény hektikus hozzáállása a belépéshez. A válság idején fellángolt csatlakozási vágy az Icesave-ügy előtérbe kerülésével alábbhagyott, így nem kizárt, hogy egy népszavazás alapjaiban rengetné meg a szigetország uniós csatlakozásának lehetőségét.

1970 – az Európai Szabad Kereskedelmi Társulás (EFTA) tagja

1994 – az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagja

1999 – csatlakozás a schengeni egyezményhez

1970 – az Európai Szabad Kereskedelmi Társulás (EFTA) tagja

1994 – az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagja

1999 – csatlakozás a schengeni egyezményhez Izland – adatok (2010) Népesség: 317 630 fő

Terület: 103 000 km2

Költségvetési hiány (a GDP százalékában): 9,1

Államadósság (a GDP százalékában): 87,8

GDP/fő (vásárlóerő-paritáson): 36,104 USD

Munkanélküliség: 7,6 százalék -->