Kaució - Egyhavi bért fizethetnek a pénzzel dolgozók

A lapunk birtokába került dokumentumban az áll, hogy a munkaköre ellátása során kollégájától vagy harmadik személytől pénzt vagy más értéket (például utalványt) átvevő vagy átadó dolgozótól kérhetné a cég legfeljebb az egyhavi alapbérnek megfelelő összeget. A pénz kártérítésül szolgálna a foglalkoztatónak, a munkaviszony megszűnésekor azonban azt a dolgozónak a kamatokkal együtt meg kell fizetnie.

Az információnk szerint nem a munkáltatók, hanem a kormányoldal által felvetett ötlet döntően a kereskedelmi és a vendéglátásban tevékenykedő, pénzzel dolgozó alkalmazottakat érintené. A jogszabálytervezet a korábbi hírekkel ellentétben nem csak a munkaviszony létesítésének feltételeként tenné lehetővé ilyen megállapodás megkötését, azt a már régóta alkalmazásban állókkal is megköthetnék a munkáltatók. Bár a szöveg kölcsönös megegyezésen alapuló írásos megállapodásról ír, a pont indoklásában már a dolgozó (szerződés alapján történő) kötelezéséről írnak.

„A szöveg még nem nyilvános, így a részletek változhatnak, ezért a felvetésről konkrétan nem, csak általánosságban tudok nyilatkozni” – bocsátotta előre a Világgazdaság megkeresésekor Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára hozzátette: „A munkaadók részéről minden olyan törekvés támogatható, amely az anyagi javak megóvására ösztönöz, és amely a vagyon megőrzését ésszerű módon szolgálja. Nem lehet cél azonban az, hogy a munkavállalót lehetetlen helyzetbe hozzuk.”

Vámos György az ötlettel kapcsolatban megjegyezte: „Nemcsak magyar, hanem nemzetközi felmérések is azt bizonyítják, hogy az áruérték egy százaléka eltűnik, ennek zöme a lopások miatt van. Bár az alkalmazottak túlnyomó többsége tisztességes, a lopások egy részét bizony a dolgozók követik el, a szándékos károkozás tehát valós jelenség.” A főtitkár ugyanakkor hangsúlyozta: „Lényegesek a pontos feltételek, amelyek ma még nem ismertek, éppen ezért azt sem lehet megbecsülni előre, hányan élnek majd a lehetőséggel.”

A kiskereskedelemben és a vendéglátásban az anyagi felelősség nem mindig követhető egyértelműen vagy egyszerűen, ezért nem életszerűtlen, hogy nagyobb garanciát tudhasson magáénak a tulajdonos – nyilatkozta a Világgazdaságnak Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára hozzátette: az egyhavi alapbér egy olyan szimbolikus hozzájárulás lehet, amely elősegítheti, hogy az alkalmazott jobban odafigyeljen a munkájára.

„Ebből háború lesz”

A tervezetben foglalt munkavállalói biztosíték ötlete elfogadhatatlan számunkra – nyilatkozta a Világgazdaságnak Sáling József. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke elmondta: „Egyhavi alapbér befizetésével megterhelni adott esetben a régi dolgozókat olyasvalami, ami ellen tiltakoznunk kell. A szöveg ugyan kölcsönös megállapodásról szól, de a gyakorlatban a munkáltató nyomást gyakorolhat a dolgozóra. Ha ezt a cégek tömegesen akarják kikényszeríteni, akkor ebből biztosan háború lesz” – tette hozzá.