Miért mondott nemet Orbán Viktor?

A brüsszeli EU-csúcson a 17-ek között létrejövő fiskális megállapodás olyan „súlyos dolgokat” tartalmaz, amely „véleményem szerint mély és súlyos nemzeti szuverenitási dolgokat” érint. Így magyarázta Orbán Viktor miniszterelnök péntek délután Brüsszelben, miért vár ki egyelőre Magyarország a belépéssel az új paktumba.
 
Nem léphetünk be semmilyen „átgondolatlan rendszerbe”, Magyarországnak „nincs oka rohanni”, fűzte hozzá magyar és külföldi újságírók előtt. Ezzel arra utalt, hogy Magyarország meg kívánja várni, amíg kikristályosodik az új egyezmény végleges formája, és csak azután szeretne határozni a továbbiakról. Kiemelte, hogy egyelőre az sem világos, mikor kellene csatlakoznia a nem euróövezeti tagországoknak az új szerződéshez – szoros határidőn belül, vagy csak akkor, amikor belépnek az övezetbe. 
 
Megismételte, hogy a magyar parlamentnek kell határoznia a csatlakozás kérdésében. Az ő hatalma ugyanis nem terjed ki arra, hogy döntsön a nemzeti önrendelkezés csökkentéséről, magyarázta.
 
Szerinte „néhány illúzióval le kell számolnunk”, például azzal hogy „Európa egysebességes jármű”.  Utalt arra, hogy az euróövezet létrehozásával már eddig sem volt az, „a szakadás nem most keletkezett”. A szakadásnak most a tudomásulvétele történt meg, jegyezte meg.
 
Hozzátette: a magyar parlamentnek fel kell tennie magának alapkérdéseket, például azt, akarjuk-e, hogy Brüsszellel kell előzetesen jóváhagyatni a nemzeti költségvetéseket. „Ezek az állami önállóság jogi kérdései”, figyelmeztetett.    
 
Közölte azt is, hogy „Magyarország és Nagy-Britannia soha nem fog egy csónakban ülni”. Míg ugyanis hazánk kötelezettséget vállalt a belépésre az eurózónába, addig a britek „soha nem fognak oda belépni”, a két ország jogi helyzete ebből a szempontból teljesen más, hívta fel a figyelmet.

A miniszterelnök arra utalt, hogy péntek hajnalban uniós vezetők és diplomaták még azt közölték: 17 eurózóna-tagállam és hat nem eurózóna tag hajlandó csatlakozni az új paktumhoz, kettő a nemzeti parlamentjének döntésétől teszi ezt függővé, további kettő – Nagy-Britannia és Magyarország – viszont ki kíván maradni ebből. Péntek kora délután azonban az Európai Tanács módosította korábbi nyilatkozatát, és közölte: a nem euró tagállamok közül csak Nagy-Britannia nem akar belépni, a többi kilenc ország – köztük hazánk – a végleges döntést a parlamentre bízza vagy legalábbis konzultál vele. 
 
A pénteki informális vacsorán történteket jól ismerő forrás szerint a magyar kormányfő azon kérdést követően, miszerint „mely ország nem hajlandó aláírni” az új szerződést, feltette a kezét – ezt értelmezhették az uniós vezetők úgy, hogy Magyarország Nagy-Britanniához hasonló álláspontot képvisel. A kormány állítólag nehezményezte, hogy csak egy-két nappal a csúcs előtt ismerhették meg a nagy változásokat előirányzó német-francia javaslatokat, és úgy érezték, mintha azzal kész helyzet elé állították volna őket. „A kérdések súlya miatt azonban a kormányfő nem engedett álláspontjából, és kitartott eredeti elképzelése mellett” – fogalmazott a forrás.                          
 
Orbán Viktor szerint magyar érdek is, hogy a válság megoldódjon, mert az visszafogja a magyar növekedést is. Ezzel összefüggésben bejelentette: jelentősen újra kell tervezni a magyar 2012-es költségvetést az eurózóna növekedési kilátásainak jelentős romlása miatt. Szerinte már holnap egyeztetni fog erről Matolcsy György gazdasági miniszterrel. Elismerte, hogy az eddigi növekedési tervek nem tarthatók. Szerinte az első félév nagyon nehéz lesz az eurózónában, és összességében az EU-nak 2012 sokkal nehezebb éve lesz, mint azt a legutóbbi EU-csúcson feltételezték.                                                    
 
Ami az újonnan megkötendő fiskális paktum részleteit illeti, a csúcs után kiadott nyilatkozat szerint a strukturális hiány nem lehet nagyobb a nominális GDP 0,5 százalékánál. Ezt be kell építeni az egyes nemzeti törvénykezésbe, mint ahogy azt is, hogy automatikus korrekciós mechanizmusok lépnek életbe, ha ennek a célnak az elérése veszélybe kerül.
 
Azoknak az országoknak, amelyek túlzott deficit-eljárás alatt állnak, be kell mutatniuk az Európai Bizottság és az Európai Tanács számára az adósságpályát korrigálni hivatott strukturális reformterveket – a két szervezet monitorozni fogja ezek végrehajtását, valamint a költségvetési terveket is, áll a nyilatkozatban.
 
A dokumentum szól arról is, hogy a három százalékos hiányt átlépő országokkal szemben automatikus szankciók lépnek életbe, hacsak a paktumhoz csatlakozó tagországok többsége ezt meg nem akadályozza.        
 
Míg a fenti eszközök közép- és hosszútávon hozhatják meg hatásukat, a rövidtávú válságkezelésről a stabilizációs eszközök gondoskodnak. Az EFSF-t a november végi EU-csúcson felvázolt két elképzelés szerint minél hamarabb meg kell izmosítani, az állandó mentőalapnak (ESM) pedig már 2012 júliusában életbe kell lépni. Ez akkor lehetséges, ha a tőkét biztosító tagállamok jelentős része (a befizetett összeg 90 százalékát le kell fedniük) ratifikálta azt.
 
A paktum keretében megvizsgálják, hogy az ESM és az EFSF korábban összesen maximum 500 milliárd eurósra tervezett kerete valóban elegendő-e a válságkezelésre. Utóbbi eszköz 2013 közepéig életben marad – azaz egyszerre két mentőalap áll majd rendelkezésre a remények szerint az akut problémák kezelésére. Emellett a tagállamok tíz napon belül döntenek arról, hogy megtámogatják-e 200 milliárd euróval az IMF-et bilaterális kölcsönök keretében, hogy a Valutaalapnak legyen elég forrása a krízis kezelésére.
 
A nyilatkozat kimondja azt is, hogy a görögök esetében elhatározott részleges adósság-elengedés „egyszeri és kivételes” döntés volt, azaz többé nem kívánják áldozatvállalásra kérni a privát szektort.