Alkotmánybíróság: 1600-ból 1200 ügyet töröl a kormány döntése

Paczolay Péter azt mondta, a jelenlegi helyzetben az alkotmánybíráskodással szembeni elvárások sem lehetnek ugyanazok, mint feles többség esetén.

Úgy fogalmazott: az elmúlt időszakban számos olyan eszközzel élt az alkotmányozó hatalommal bíró többség, amely az alkotmánybíráskodás ellehetetlenítését, az egyes alkotmánybírósági döntések következményeinek elhárítását, megkerülését szolgálta. "Ezek közül csak az egyik, és nem is a legsúlyosabb, hogy versenyfutásszerűen igyekeznek megelőzni a mi döntéseinket" - közölte az Ab elnöke.

"Legutóbb néhány óra alatt fogadták el, íratták alá a köztársasági elnökkel és tették ki a Magyar Közlönyben az egyházügyi törvény visszavonását, csak hogy megelőzzék az Ab döntésének hatályosulását" - fűzte hozzá.

Mint mondta, ugyanakkor mindez csak megerősíti az alkotmánybíráskodásba vetett hitét: "legalább van egy intézmény, amely próbálja megőrizni az alkotmányos kultúrát és értékeket. Továbbviheti egy olyan korszakba, amikor a kétharmados többség jelentette körülmény megszűnik" - mondta a testület elnöke.

Paczolay Péter "súlyos jelenségnek" tartja, hogy teljes határozattervezetek kerülnek szerkesztőségekhez, minisztériumokhoz.

"A kiszivárogtatásokról hozzám is eljutnak információk. De nemcsak a tervezetek kikerülése döbbentett meg, hanem az is, hogy az üléseken elhangzottak órákon belül megjelentek az online médiában. Félre ne értse, nem a sajtót hibáztatom, hiszen magam is az újságírói forrásvédelem nagy támogatója vagyok. Sajnos az előbb említett alkotmányos kulturálatlanság beszivárgott az Alkotmánybíróság falai közé is" - közölte, hozzáfűzve: akárki legyen is a szivárogtató, az esküjét szegi meg, aminek akár büntetőjogi következményei is lehetnek, hiszen titoksértésről beszélünk.

A nyugdíjpénztárak ügye kapcsán az Ab elnöke azt mondta: személyes kudarcként éli meg, hogy a december 28-ai ülésen nem született döntés.

"Ha az utolsó percben is, de meg kellett volna oldani a nyugdíjpénztárügyet" - jegyezte meg.

Hozzátette: az érintettek számára 2012 első három hónapjában nyitva áll a lehetőség arra, hogy ne csak egy sérelmes bírói döntés esetén, hanem pusztán jogi érdek igazolása mellett az utólagos normakontrollra irányuló kérelmüket megújítsák. Ebben az esetben nyilvánvaló, hogy van egy széles kör, akiknek a jogi érdeke igen könnyen bizonyítható - mondta Paczolay Péter, aki arra számít, hogy ezek az ügyek vissza fognak kerülni a testülethez.

Az Ab elnöke elmondta, hogy a testület 15 fősre bővülése az egész működésre kihatott. "Jóval divergálóbbak a nézetek a 15 fős testületben, sokkal nehezebb a döntéshez szükséges kompromisszumot megkötni" - fogalmazott.

Paczolay Péter a médiatörvénnyel kapcsolatos döntésről elmondta: a vita során változtatni kellett a tervezeten, hogy az megkapja az elfogadáshoz szükséges támogatást. Arra a felvetésre, mi lesz azokkal az eddig még nem tárgyalt indítványokkal, amelyekkel például a Médiatanács egypártiságával vagy a közmédia központosításával kapcsolatosak, az elnök azt válaszolta: biztos abban, hogy ezek a kifogások is visszajutnak az Ab-hez január 1-jét követően.

Az Ab elnöke elmondta: a testület hatásköreinek változása nyomán az előttük fekvő 1600-nál több ügyből mintegy 1200 szűnik meg, de fennmaradnak például a rendes bírók indítványaival kapcsolatos ügyek, amelyek a 2006-os őszi eseményekkel, illetve az ehhez kapcsolódó semmiségi törvénnyel kapcsolatosak.

Paczolay Péter kitért arra, hogy szakmai körökben, főleg büntetőügyekben, előzetes letartóztatásokkal kapcsolatban az ügyvédek már "ugrásra készen" várják az alkotmányjogi panasz bevezetését. Hozzáfűzte: lesz lehetőség a nyilvános, úgynevezett kontradiktórius tárgyalásokra is, ahol a felek kifejthetik majd álláspontjukat az alkotmánybírák előtt.

"Bár a megválasztásom óta eltelt időben értek kudarcok, továbbra is bizakodó vagyok. Úgy gondolom, hogy az alkotmányos kultúra megőrzése érdekében fontos a testület fennmaradása" - mondta az Alkotmánybíróság elnöke.