Magyarország is tiltakozik a bevándorlóellenes honlap miatt

A Geert Wilders vezette, iszlámellenes párt a múlt hét szerdán indította el a honlapot, amelyen a látogatók igennel vagy nemmel tudnak arra válaszolni, hogy volt-e bármilyen kellemetlenségük a Kelet-Európából érkező munkavállalókkal például „hangoskodás”, „szemetelés”, „italozás” vagy éppen az állásuk elvesztése miatt.

Az Európai Bizottság már pénteken tiltakozott a holnap miatt, mivel szerinte az olyan európai értékekkel megy szembe, mint a mozgás szabadsága.

A baloldali holland pártok, illetve a kormányfő saját kereszténydemokrata pártja is arra szólította fel a miniszterelnököt, hogy ítélje el a honlapot, azonban Mark Rutte eddig nem szólalt meg az ügyben. Ennek oka az lehet, hogy a Rutte-kabinet a 150 fős parlamentben rászorul a 24 tagból álló PVV-frakció támogatására.

Népszerű a PVV a magas munkanélküliséggel sújtott régióban

A PVV a 2010-es parlamenti választáson különösen az egykor virágzó – mára leépülő – szénbányászatáról híres Limburg tartományban ért el jó eredményt, ahol a legmagasabb a munkanélküliségi ráta az országban. A 2006-os választás 10 százalékával szemben 2010-ben a tartományi voksok közel 27 százalékát szerezte meg a párt. A voksok majdnem megháromszorozását a szakértők azzal magyarázzák, hogy a globális gazdasági válság miatt a mainstream pártokkal szemben elégedetlen szavazók protesztszavazatait gyűjtötte be a PVV. A limburgi eredményeknek köszönhetően a párt az ország harmadik legerősebb politikai ereje lett.

Nem előzmény nélküli a honlap indítása, ugyanis tavaly ősszel az egyik kisváros, Vaals megtagadta a letelepedést azoktól az uniós állampolgároktól, akik nem rendelkeznek munkával, vagy a maguk eltartásához szükséges jövedelemmel. A főként a munkanélküli román és lengyel bevándorlók miatt meghozott szabályozást vizsgálja az Európai Bizottság, mert szerinte az sérti a szabad mozgásra vonatkozó uniós jogot. Végső esetben az Európai Bíróság ítélheti el a vaalsi szabályozást, a döntés azonban éveket vehet igénybe.

A holland belügyminiszter tavaly azt vetette fel, hogy ajtót kellene mutatni azoknak a lengyel bevándorlóknak, akik elvesztették munkájukat. Emiatt meg is romlott Hága és az akkor éppen az EU soros elnökségét ellátó Lengyelország viszonya. Korábban hágai tisztviselők azt is elismerték, hogy alábecsülték az munkaerőpiaci liberalizáció miatt az országba érkező lengyelek számát. Eredetileg azzal számoltak, hogy mintegy 15 ezren jönnek majd Lengyelországból, ehelyett a valódi számuk több mint tízszeres lett. Összességében jelenleg mintegy 250-300 ezer kelet-európai él Hollandiában, akiknek zöme a 2004- illetve 2007-es EU-bővítést követően érkezett az országba.