A tervek szerint a jelenlegi 3-4 százalékról az évtized végére 5-6 százalékra emelkedik a harcászati költségvetés a GDP arányában. Az indokok egyike az állítólag Oroszország szomszédságában zajló, egyre erősödő nemzetközi konfliktusok. A La Tribune viszont leszögezi: a lépésre inkább az orosz hadsereg technikai elmaradottsága, valamint az évente mintegy 100 millió eurót kitevő korrupció miatt van szükség.
Bár Anatolij Szergyukov védelmi miniszter az elmúlt hat évben igyekezett megreformálni a hadsereg működését, a beszerzésekkel kapcsolatos iratok továbbra is titkosak és a korrupció láthatólag nem csökkent. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy nemrégiben maga Nyikolaj Markov főparancsnok is közölte: nem vásárol több Kalasnyikovot, illetve páncélost az orosz gyártóktól, amennyiben a termékek minősége nem megfelelő. Putyin már megtalálta az ideális embert a harcászati fejlesztési kampány vezetéséhez; Dmitrij Rogozin, Oroszország korábbi ENSZ-képviselője, nacionalista politikus folyamatosan azokról a potenciális katasztrófákról nyilatkozik, amelyek Oroszországot érhetik, ha nem fejleszti haderejét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.