A magyar igazságszolgáltatás miatt aggódnak a külföldi lapok

Guardian: Szájer vázolta fel Magyarország alkotmányát iPadjén

Magyarországon gyakorlatilag egyetlen személy tartja ellenőrzése alatt a bírói kart - írta a The Guardian című vezető baloldali brit napilap jogi szemleírója. Joshua Rozenberg - aki korábban 15 évig a BBC jogi szakkomentátora volt - a brit lap internetes kiadásán megjelent cikkében "kétségtelenül a puszta véletlen művének" nevezte, hogy Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke Szájer Józsefnek, "a Fidesz egyik alapítójának felesége".

A szerző szerint Szájer Józsefről azt tartják, hogy "ő vázolta fel Magyarország alkotmányát iPadjén". Rozenberg ismerteti Handó Tünde jogköreit, és azt írja: ennek alapján nem csoda, hogy a Velencei Bizottság a héten a bírósági rendszer módosítását javasolta Magyarországnak. A szerző kiemeli a testület állásfoglalásából, hogy az Európa Tanács egyetlen más országában sem ruháztak egy személyre ilyen fontos jogköröket.

A The Guardian szemleírója szerint lehetetlen figyelmen kívül hagyni a bizottság következtetéseit, és a magyarok - tekintettel a testület által az új alaptörvényről megfogalmazott korábbi véleményre - azt sem mondhatják, hogy nem tudták, mit várhatnak a Velencei Bizottságtól.

Le Monde: a reform fenyegetést jelent az igazságszolgáltatás  függetlenségére

A Velencei Bizottság jelentéséről közölt tudósításában a Le Monde című francia liberális lap szerint a testület azt mondta ki, "a reform egésze fenyegetést jelent az igazságszolgáltatás  függetlenségére". Az aggodalmak középpontjában a Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke kezében összpontosuló hatalomkoncentráció áll, egy olyan szervezeté, amelyet Orbán Viktor kormánya a bírák ellenőrzésére hozott létre - vélte a lap. 
   

La Croix: A Velencei Bizottság "csatlakozott a Magyarország elleni bírálatok sorához

Az igazságügyi reformról készült jelentésből hasonló véleményt emelt ki a La Croix. A francia katolikus lap szerint a Velencei Bizottság "csatlakozott a Magyarország elleni bírálatok sorához", amikor "az antidemokratikus félresiklásai miatt már az Európai Bizottság és az Európai Parlament megfigyelése alatt álló" magyar kormány számára a "2011 végén elfogadott reformok közül többnek a veszélyeire felhívta a figyelmet". 

Az egyházügyi törvényről készült jelentésből a lap azt emelte ki, hogy a testület szerint a törvény túlzó és önkényes kritériumokon alapuló feltételeket állapít meg egy egyház elismerését illetően.