Hoffmann: nagyvonalú a diákhitel-program

Április közepén, amikor már tudni lehet a szakok arányát és a jelentkezők korát, akkor lehet megmondani, mi okozta, hogy idén 30 ezerrel kevesebben jelentkeztek továbbtanulásra. Mindenesetre még mindig többen jelentkeztek, mint amennyit fel tudnak venni az egyetemek, vagyis a felsőoktatás befogadóképessége nemzetközi összehasonlításban is jó.

A gazdasági válság miatt kellett nagyon gyors változásokat elérni a felsőoktatásban is, amely – főként a ppp-programok miatt – ugyancsak nagyon eladósodott ágazat, több 100 milliárd forint hiányzik a rendszerből. Most szűkült ugyan az állami ösztöndíjjal támogatottak köre, de még így is 70 ezer fiatalnak fizeti az állam a felsőfokú képzését részben vagy egészben. Akik pedig kimaradnak az állami keretből, annak egy nagyvonalú diákhitel-programot indított el a kormány.

2008-ban a tervezett tandíj egyöntetűen minden hallgatóra ugyanakkora összegű fizetnivalót szabott volna ki, ezért tiltakozott ellene az akkori ellenzék, és a népszavazás bölcsessége el is söpörte azt – mondta az államtitkár.

A legtöbb országban diákhitel-szerű konstrukcióval finanszírozzák az oktatást, vagyis érdekeltté teszik a hallgatókat abban, hogy minél előbb és minél jobb eredménnyel fejezzék be tanulmányaikat. A felsőoktatás finanszírozása és működőképessége az összeomlás szélén állt, a látványos fejlesztésekkel végletesen eladósította az intézményeket az előző kormány. Minőségközpontú lesz a felsőoktatás, a kutatási eredményeket gyorsabban csatornázzák be a mindennapi tanítási gyakorlatba - fejtette ki Hoffmann Rózsa.

Az unió valóban vizsgálódik azokkal a szerződésekkel kapcsolatban, amelyeket a hallgatókkal kötnének azért, hogy Magyarországon maradjanak – erősítette meg az államtitkár. Az Andor László vezette bizottság hatáskörébe utalták az ügyet. Oktatásügyi szakmai kérdésekbe nem szólhat bele az unió, ezért nem is az oktatáspolitikai biztos foglalkozik a kérdéssel, a munkaerő szabad áramlása ugyan uniós alapjog, viszont minden országnak megvan a joga ahhoz, hogy biztosítsa a szakemberellátást.

Egy orvos képzésére durván 15 millió forintot költ az állam az adófizetők pénzéből. Ezzel szemben várja el az állam, hogy a diákok adjanak vissza valamennyit az országnak azzal, hogy 20 éven belül tíz évet Magyarországon dolgoznak.

A tankötelezettséget leszállították két évvel, 16 évre. Az európai statisztikák azt bizonyítják, hogy a fejlett országok nagy többségében ennyi a korhatár. Ráadásul minél hosszabb a tankötelezettség, annál több az iskolaelhagyók száma. Alig több mint 10 évvel ezelőtt még Magyarországon is 16 év volt a tankötelezettség, azóta csak nőtt az iskolaelhagyók és a funkcionális analfabéták aránya.