Putyin újra orosz elnök

Az exit poll eredmények azt mutatják: az orosz elnökválasztás első fordulójában megszerezte az abszolút többséget Vlagyimir Putyin. A BBC szerint a jelenlegi kormányfő 60 százalékos eredményt ért el.

A 2000 és 2008 közötti két ciklusban már az államfői tisztet betöltő Putyin nem bízta véletlenre a választási győzelmét, ugyanis az év elején számos szociális intézkedést hozott a kormányzat, illetve átfogó jóléti ígéreteket jelentett be a következő évekre. Januárban például 7 százalékkal emelték a nyugdíj mértékét, illetve befagyasztották az üzemanyag- és a lakossági energiaárakat, megduplázták a katonák, rendőrök bérét is.

„Kérdés, hogy ezeket az intézkedéseket a választás megnyerése után meddig tartja hatályban Putyin. Ez különösen az árbefagyasztást illetően kérdéses” – mondta el lapunknak Rácz András Oroszország-szakértő. A Magyar Külügyi Intézet munkatársa szerint ugyanis a jelenlegi Oroszországban a kormányzat egy pillanat alatt elfogadtathat olyan jogszabályokat, amelyek felülírják majd ezeket a kampányfogásként alkalmazott intézkedéseket. Rácz András szerint az is kérdéses, hogy a további, 2018-ig megvalósításra ígért intézkedéseit (például a pedagógusok, orvosok bérének emelése, pluszjuttatások a három- vagy többgyermekes családok számára) betartja-e majd Putyin. Bár ha az iráni helyzet miatt megugró olajárak tartósan magas szinten maradnak – az utóbbi napokban az orosz Ural olajfajta ára a 125 dollárt is megközelítette –, akkor a szektorból származó bevételek akár fedezetet is nyújthatnak a költségvetési lazításnak – véli a szakértő.

Becslések szerint Putyin ígéretei hatalmas, mintegy 4800 milliárd rubelnek (több mint 35 ezer milliárd forintnak) megfelelő összeggel terhelnék az államháztartást. Az elemzők szerint, ha az olajárak biztosítanák is az anyagi hátteret, a jóléti intézkedésnek súlyos következményei lennének az ország hosszú távú stabilitása szempontjából.

Az oligarchákkal kapcsolatos politika kapcsán a szakértő elmondta: Putyin ebben az ügyben várhatóan a korábbi elnöki ciklusai során alkalmazott metódust használja majd, vagyis a Kremlhez hű oligarchákat (mint például Roman Abramovics, Vlagyimir Potanyin vagy Oleg Gyeripaszka) békén hagyják, míg a Putyinnal szemben fellépő milliárdosokra hasonló sors várhat, mint Mihail Hodorkovszkijra. Más kérdés, hogy a Kreml irányvonalával szembehelyezkedő oligarchák mára mindamellett jószerivel eltűntek: akit nem zártak börtönbe, az – mint például Borisz Berezovszkij – elhagyta az országot.

Rácz András emellett azt várja az újabb Putyin-érától, hogy lazítani fog az országba irányuló külföldi befektetéseket érintő szabályozásokon. Ez a Világkereskedelmi Szervezethez (WTO) való csatlakozás miatt amúgy is kötelezettsége lesz Moszkvának. Oroszország 18 évnyi tárgyalás után tavaly év végén állapodott meg a nemzetközi szervezettel a belépés feltételeiről, az orosz parlament pedig várhatóan még a második negyedévben ratifikálja a csatlakozási szerződést.

A külföldi beruházásokkal szembeni könnyítést jelezheti előre, hogy pár nappal az elnökválasztás előtt Putyin felvetette: az államnak lehetővé kellene tenni, hogy külföldi cégek részt vehessenek a sarkkörön túli olaj- és földgázlelőhelyek kiaknázásában. Rácz András szerint a WTO-kötelezettségen túl ebben a kérdésben az is szerepet játszik, hogy a sarkkörön túli, nehezen feltárható tenger alatti lelőhelyek kiaknázásában Oroszország rá van szorulva a nyugati cégek szakértelmére.