Több százezres polgármesteri dilemmák

Több százezer forintos állásuk feladásán kell gondolkozniuk azoknak a polgármestereknek, akik parlamenti képviselők is. A végső döntés csak az anyagiakat nézve egyértelmű: jobban fizető állás az országgyűlési munka, ám így is legalább félmillióval lehetnek szegényebbek a leköszönő városvezetők. A kérdés mégsem egyszerű; sokak számára jelenthet sokat otthon közel maradni a fontos döntések meghozatalához.

A megyei jogú városok polgármester-képviselőinek fizetése a friss vagyonnyilatkozatok alapján leggyakrabban 500 és 600 ezer forint közötti, a parlamenttel ellentétben milliós összeg senki polgármesteri munkájáért nem jár. Jellemzően 4-500 ezer forinttal jobban fizet a képviselőség, mint a város vezetése. Az országos trendtől Székesfehérvár, Győr és Dunaújváros tér el, az ottani polgármester többet kap a várostól, mint az Országgyűlés Hivatalától.

Az országos politikában legtöbbet szereplő városvezetők polgármesterként nem a lista első helyein állnak: a debreceni Kósa Lajosnál, valamint a Hódmezővásárhelyet és a Fidesz parlamenti frakcióját is irányító Lázár Jánosnál csak nagykanizsai kollégájuk, Cseresnyés Péter visz haza kevesebbet, mint polgármester. A legismertebb szereplők közül Botka László, a megyei jogú városok vezetői közti egyetlen MSZP-s lóg ki a sorból, ő Szeged irányításáért havonta közel százezerrel több forintot kap, mint más városok polgármesterei.

A nagypolitikában a kormánypárt első soraiban lévő politikusok persze sokszorosan kárpótolják magukat a viszonylag gyengébben fizető polgármesteri posztért. Igaz, a képviselői fizetési lista élén a megyei jogú városok vezetői közt így sem egy országosan igazán ismert ember, a nyíregyházi Kovács Ferenc áll. Szorosan követi őt viszont Kósa és Lázár, és rajtuk kívül még nyolcan keresnek csak a parlamenti munkájukért egymillió feletti összeget.

Sztojcsev Iván

A folyosói pletykák valószínűnek tartják, hogy Lázár elhagyja Hódmezővásárhelyet, és képviselő marad inkább. Az országos politika más ismert polgármestereiről, mint Rogán Antalról, Pokorni Zoltánról, vagy Kósa Lajosról is az a hír terjed, hogy maradnának a parlamentben. A II. kerületi Láng Zsolt talán a legismertebb politikus, akiről már terjedt olyan hír, hogy nem kizárt, a polgármesteri pozíciót próbálná meg újra megszerezni. A legegyszerűbb helyzetben a Fidesz az olyan településeken van, ahol a polgármester nem képviselő: valószínű, hogy a pécsi Páva Zsolt, a kaposvári Szita Károly, vagy épp a miskolci Kriza Ákos 2014-ben is az önkormányzati választáson próbálkozna. Az origo.hu pedig arról is írt, hogy a Fidesz elengedheti az esztergomi botrányokban elhíresült Meggyes Tamás kezét: a 2010-ben már csak a Parlamentbe bejutó volt polgármester helyett a hírportál szerint Völner Pál fejlesztési államtitkár kaphatja meg az esztergomi körzetet.

Érdekes lehet az egyetlen nagyvárosi szocialista polgármester, Botka László jövője is. Szeged első embere még nem nyilatkozott a terveiről, pedig a dilemmája neki lehet talán a legnagyobb. Ahogy a két 2010-es választási eredmény mutatja, Szegeden személyesen ő jóval népszerűbb a pártjáénál, azonban nem egyszer hangzott már el, hogy az MSZP-ben is nagy tervei lehetnének, amit viszont nehéz lenne elérni a parlamenten kívülről.

A hasonló szétválasztás nem példa nélküli: a magyar demokrácia 1990-ben úgy indult el, hogy aki polgármester, az nem ülhet be a parlamentbe. 1994-ben a Horn-kormány első lépései közt változtatott ezen. 2011-ig minden őket követő kormány politikusainak is megfelelt a lehetőség, amelyet a mindenkori ellenzékek álláshalmozásnak, az épp kormányon lévők városi érdekérvényesítésnek neveztek. Íratlan szabályként Budapest jelent kivételt: 1990 tavaszán, majd 1998-tól 2006-ig Demszky Gábor, 2010-ben pedig Tarlós István is parlamenti széket szerzett, majd amikor fél évvel később megnyerték a főpolgármesteri posztot, lemondtak a képviselői mandátumukról. -->