Egyre több információ szivárog ki, és bár hivatalos megszólalások egyelőre nincsenek, híresztelésből és folyosói pletykából annál több van, ki mit választana, polgármester vagy képviselő maradna inkább. A 2014-es választástól már nem lehet ugyanaz az ember mindkét poszton.
A dilemma nem egyszerű: sokaknak lehet fontos az, hogy tűzközelben maradjanak a saját városukban akkor, amikor az ottani, politikailag – és gazdaságilag is – fontos döntések megszületnek. Az viszont, aki nem fog napi szinten bent ülni a Parlamentben a miniszterelnök és más fontos állami vezetők közelében (persze csupán akkor, ha a most a legtöbb polgármestert adó Fidesz nyeri a választást), könnyedén körön kívülre kerülhet.
Információink szerint Lázár János, a kormánypárt frakcióvezetője és Kubatov Gábor Fidesz-pártigazgató már a télen egyeztettek a képviselő-polgármesterekkel. A legtöbben azt tartják valószínűnek, hogy az a döntés lesz a végleges, amelyet majd Orbán Viktor meghoz. Mégis, úgy tudjuk, hogy bár a kevésbé fontos szereplők ügyében a miniszterelnök dönt, ahogy akkor is, ha vita lesz egy-egy választókörzetről, a leginkább befolyásos fideszesek maguk dönthetnek.
Azt egyre valószínűbbnek látják a híresztelések, hogy Lázár János távozik Hódmezővásárhely éléről, és inkább a nagypolitikában marad. Érthető döntés volna ez részéről: az alig ötvenezres Hódmezővásárhely nem jelent további kitörési pontot számára, ha nagy politikai karriert szeretne. De ugyanilyen logikusnak látszik az állítólagos döntése anyagi szempontból is már most: parlamenti munkájáért havonta 1 millió 66 ezer forintot vihet haza, a polgármesterség pedig „csupán” 545 ezer forintot ér neki havonta.
Azt is valószínűsítik az információk, ami egyébként elképzelhetelennek látszott: Kósa Lajos a következő ciklusban már nem lesz Debrecen polgármestere. Az ő esetében már kevésbé lenne egyértelmű, ha így dönt, ő úgy lett az országos politikában is fontos szereplő, hogy vezető pozíciót a kormány közelében soha, csakis a saját városában töltött be. Persze az anyagiak szempontjából nála is egyértelmű a kép: a képviselői fizetése 1,089 millió, a polgármesteri 550 ezer forint havonta.
Több más jól ismert polgármesterről az terjed Budapesten is, hogy inkább a Parlamentet választanák. Rogán Antal, az V. kerület, vagy épp Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere is sokkal inkább ismert volt már régóta a Fidesz arcaként, mint kerületi vezetői minőségükben. Vannak polgármesterek persze, akiknél a dilemma nem létezik: a legismertebb közülük a pécsi Páva Zsolt, de itt említhető a miskolci Kriza Ákos, vagy a Fideszen belül állítólag a legbelsőbb körökben kegyvesztetté vált kaposvári Szita Károly – ők nagyváros polgármestereként sem ülnek bent a Parlamentben. Budapest pedig külön kategória. Ott 1990 óta minden választásnál tartotta magát előbb Demszky Gábor, majd Tarlós István a főváros íratlan szabályához, hogy ugyan parlamenti képviselőnek is megválasztották, fél évvel később, amikor újra megnyerték a főpolgármesteri címet, lemondtak a képviselőségről.
A nem fideszes polgármester-képviselőkről egyelőre nem tudni, mit terveznek 2014-től. Ők ketten vannak: az MSZP-s Tóth József a megingathatatlan szocialista XIII. kerület polgármestere, aki Angyalföldön változatlanul a legnépszerűbb politikus, a parlamentben viszont kevésbé tartják fontos szereplőnek, nála nem okozna meglepetést, ha maradna inkább a kerületben, már csak azért sem, mert ott 310 ezerrel többet keres havonta, mint képviselőként.
A szintén MSZP-s szegedi Botka László annál nagyobb dilemmában lehet: Szegeden vitathatatlanul ő a legnépszerűbb, a pártja rossz parlamenti választási eredménye ellenére is fölényesen választották újra két éve, és a frissebb közvélemény-kutatások szerint sem lehetne győzelni esélye ellene senkinek – ám több hír szól arról is, hogy az országos politikában is sokan szeretnék őt fontos szerepben látni, különösen akkor, ha véget ér a Fidesz uralma.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.