Az EU-nak bizonyítana Orbán

Miközben egyre többekhez kézbesítette ki a Posta a múlt héten meghirdetett újabb nemzeti konzultáció kérdőíveit, és Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő bemutatta a kérdéseket, a parlamentben folytatódott a tranzakciós illetéket, valamint a biztosítási adót bevezető törvényjavaslatok tárgyalása. Pedig ezek azok a törvények, amelyekről most kérnék ki az emberek véleményét – mégis úgy tűnik, hamarabb lesz kész törvény, mint hogy a kérdőívek visszaérkeznének a kormányhoz.

Nem egyedi persze ez a helyzet, a korábbi, a szociális kérdésekre fókuszáló konzultációs körben a tíz kérdés közül kilencben olyan eredmény jött ki, amelyről addigra már vagy el is készült a kormányzati koncepció, vagy már törvényt is elfogadtak a parlamentben. Látványosan nem várják meg most az emberek véleményét arról sem, hogy szociális szövetkezeteket érdemes-e felállítani. Épp múlt csütörtökön, egy nappal azelőtt, hogy Orbán Viktor bejelentette a konzultáció újabb körét, benne az erről szóló kérdéssel, különítettek el 12,5 milliárdot erre a célra.

Újdonságként egyedül az a kérdés szolgálhat a tizenhat közül, amely arról szól, kelljen-e adó- és járulékmentessé tenni azoknak a bérét, akik már nyugdíjba mehetnének, de még dolgoznak. Minden más kérdésről közismert a kormányzati álláspont. Sőt, azt például, hogy támogassák-e kiemelten a fiatal anyák munkába állását, vagy hogy kapjanak-e adókedvezményt az új munkahelyeket létrehozó cégek, már el is döntötte a kormány.

Felmerül a kérdések közt a szabad vállalkozási zónák kialakítása is, amelyet Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter már egy nagyobb koncepció keretében mutatott be idén tavasszal – igaz, akkor folytatása nem lett a víziónak. A miniszter régóta hangoztatott ötletét visszhangozza az a kérdés is, amely arról szól, legyen-e sok kulcsos az áfa.
Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő sajtótájékoztatóján minderről azt mondta: a kormány most is több kulcsossá szeretné tenni az áfát. Ugyanígy egyértelműnek nevezte a kormány álláspontját abban a kérdésben, hogy a válságadókat más, a nagy cégeket is terhelő adókkal kell kiváltani.

Ez a kérdőív egy kommunikációs eszköz – véli Kiszelly Zoltán elemző. Mint lapunk kérdésére elmondta, a hazai politikán kívül egy dolog miatt lehet igazán fontos: ha a június 22-i Ecofin-értekezlet előtt, amelyen a magyar gazdaságpolitika is szóba fog kerülni, már beérkezne kellő számú, a kormányt támogató válasz, akkor ott ezzel is demonstrálhatja, hogy van támogatottsága a kormányzati terveknek.

A legfontosabb kulcskérdés az elemző szerint az, hogy hányan küldik vissza a kérdőíveket. Az Kiszelly szerint csúfos, hogy legutóbb egymillióan válaszoltak, hiszen a közvélemény-kutatások szerint körülbelül másfélmillió támogatója van a Fidesznek. (A Tárki épp tegnap délután adta közzé legfrissebb felmérését, e szerint a Fideszt a teljes népesség 16, az MSZP-t 15 százaléka támogatja.) Ez a másfélmillió az a határ, ami felett ő sikeresnek minősítené a konzultációt kommunikációs szempontból, az alatt akár vissza is üthet az érdektelenség. „Apátia van, az emberek ismét csalódtak a legutóbbi választás után, és ez igaz nagyon sok 2010-es Fidesz-szavazóra is” – mondta Kiszelly, aki szerint a kérdőívek arra jók lehetnek, hogy sokakkal ismertessék meg a kormány gazdaságpolitikai szándékait. Ezen kívül egy fontos célt lát a Fidesz előtt: megnyerni, de legalábbis semlegesíteni a nyugdíjasokat. Erről szól az utolsó kérdés, amely azt kérdi, erőteljesen sugallva a választ, hogy meg kell-e védeni a nyugdíjak vásárlóértékét a válság alatt is.

8 millió 202 ezren kapják meg a kérdőíveket, ez személyenként 105 forintba kerül, vagyis összesen mintegy 860 millióba – mondta el Szijjártó Péter. A legutolsó kérdőíveket június 24-ig postázzák majd, és időben igencsak elhúzva, augusztus 20-ig érkezhetnek be a válaszok.
Így azonban semmilyen módon nem lehetséges az, hogy a június közepén elfogadandó törvényekben ezeket a véleményeket figyelembe vegyék. Lapunk kérdésére Szijjártó elmondta: ha úgy alakulnak a válaszok, akkor ezt idővel be fogják építeni az addig elfogadott törvényekbe.

További részletek a mai Világgazdaságban