Orbán a bírák nyugdíjazásáról: a rendszer marad

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az új szabályozás formai és tartalmi szempontból is sérti a bírói függetlenségből fakadó alkotmányos követelményeket.

Az Európai Bizottság június 18-án jelentette be, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen többek között a bírák nyugdíjazása miatt. Mint arról pénteken beszámoltunk, gyorsított eljárás keretében dönt az Európai Bíróság. A gyorsított eljárást az Európai Bizottság kérte a bíróságtól. Az ügyben a tárgyalás várhatóan szeptemberben tartják.

Marad a bírák nyugdíjazásának új rendszere - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, reagálva az Alkotmánybíróság (Ab) döntésére, amely szerint alkotmányellenes a bírák nyugdíjazásának szabályozása, ezért azt a hatálybalépés napjára visszaható hatállyal megsemmisítette a testület.

A kormány a tervek szerint még a hét vége előtt javaslatot tesz a parlamentnek az alaptörvény, a bíróságokról szóló jogszabály és a nyugdíjtörvény közötti összhang megteremtésére - jelentette ki a kormányfő a KDNP vezetőivel folytatott tárgyalása utáni sajtótájékoztatóján. "A rendszer marad" - nyomatékosította Orbán Viktor.

A bizottság azért kérte a gyorsított eljárást, mert a bírák – illetve az ügyészek és közjegyzők – nyugdíjkorhatárának leszállítását tartalmazó, ez évtől hatályos jogszabály értelmében idén 236 bírónak, vagyis az állomány tíz százalékának kell nyugdíjba mennie. (Az ügyészek esetében ez szám 100 főt, illetve öt százalékot, míg a közjegyzők esetében 60 főt, illetve 20 százalékot jelent). Azoknál, akik 2012. január 1-je előtt töltötték be a 62. életkort, június 30-ával szűnik meg a szolgálati viszony, míg a 62. életkort ez évben elérők esetében december 31-ével. Gyorsított eljárás nélkül másfél-két év alatt hozhatna ítéletet a taláros testület.

A bírósági beadványában a bizottság arra hivatkozik, hogy szerinte a hazai jogszabály sérti a foglalkoztatás során alkalmazandó egyenlő bánásmódról szóló EU-irányelvet, miután életkor szerint különbséget tesz a bírák között. Emellett Brüsszel azt is kifogásolja, hogy a bírák kötelező nyugdíjazása nincs összhangban a hazai nyugdíjreformmal, vagyis azzal, hogy az általános öregségi korhatárt fokozatosan 65 évre emelik, így a 62 éves bírói korhatár csak pár évig lenne érvényben. Harmadik kifogásként a bizottság azt említi, hogy bár drasztikusan, nyolc évvel csökkentették a korhatárt, a jogszabály nem biztosított megfelelő idejű átmeneti időszakot az érintettek számára